Bővebb ismertető
Bevezető
Ezeréves történelmünk során „megmérettünk és könnyűnek találtattunk", ezért Trianonban „darabokra szaggattattunk". Ami életerő még maradt bennünk, az csupán erkölcsileg, becsületből tartható meg, de nem elég a boldoguláshoz. Más kultúrára, végtelen szellemi távlatokra, korlátlan lelki lehetőségekre, friss esélyekre kellene talál-nuiik minden eddigi után. Eddig adós maradt európai környezetünk mérlegelésével, ősi gérüuszunk ezért arra ösztönöz, hogy a magunkénál tágabb, európai összefüggésben tájékozódjam jövőnk alakításához. Minden oktatás fokozatokban adja át a megtanulni érdemes tudást a következő nemzedéknek, ami egyben gyógyító feladat. Különösen a mai Európában lerme fontos, ahol identitásunk forog veszélyben, sőt az is kérdés, hogy van-e még identitásunk. Maradék szellemi javaink megkívánják, hogy a legkorábbi szintről értsük és tanítsuk meg a maiakat, de ki tudja, hogy mi számít nálunk mainak, ami érdemes az átadásra? Az aratást szántás és vetés előzi meg, amint az építkezésnek és az étkezésnek is megvan a maga (sor)rendje. A kulturálódás első lépése az ábécéskönyv, a héber-görög alfa-béta valamilyen nemzeti változata. A triviálisnál (írás-olvsás-számolás) egy fokkal magasabb szinten vannak a quadriviális tankönyvek, de az univerzitáshoz ezek még nem elegendők. Európában előkészítő jellegűek az ún. olvasó- és más kézikönyvek. Ezek mind csupán ízelítőt adnak, kedvet ébresztenek az érdeklődőben. Ez az írás éppen ebbe a csoportba kíván tartozni, mert nem kimerítő szakismereteket közöl, csupán érdeklődést szeretne kel-terü azokból a témákból, amelyek egy kulturális hagyományok iránt érdeklődőnek örömet okoznak. Egy tehetséges magántanuló sem nélkülözheti, hogy jó tanár(ok)ra vagy személyes mester vezetésére bízza magát. Mivel korunkban ez igen ritka, az európai tudáshiány pótlása és tudászavarunk javítása a célom önéletrajzi hátteremmel. Utódainknak már a hagyományok megszakadása is gondot jelent, ezért kritikusan, sebészi pontossággal szeretném kiigazítani azt, amiről kiderült, hogy mára tévesnek bizonyult, vagy bár hagyományos, de hiányos.