Dilettánsok történelme [antikvár]

„Az emberi természet mítosz és poézis." (Friedrich Schlegel) Mindenekelőtt lássuk a boldogságországokat. Hogy megtudjuk, a boldogság nem mindig saját teljesítmény, nem mindig saját érdem. A boldogság abból van, amit a jó sors nyújt Ajándék vagy jutalom. Aki le tudja venni az ezüsttálcáról, máris viheti. Aki nem tudja levenni, várjon még. A boldogság a közös emberi világ megalkotóitól származik, róluk vall. A szolgáltatókról és a szolgáltatásról. Még az álmok is ebből a világból valók, ebből fakad az emberek minden megvalósult és megvalósulatlan óhajtása. A boldogság elérésének könnyű, magánéleti kérdését a közös emberi törekvések jelentőségének felismerése tette bölcseleti alapkérdéssé. A tartós öröm vagy - más szóval - boldogság nem kisebb dolog, mint az emberélet legmagasabb célja. Megvalósult akarat, beteljesült vágyakozás. Nincs feljebb, nincs tovább. A boldogulás folyamatában az ember legsajátabb, nembeli képességei jutnak szerephez. Nyugat és Kelet kultúráiban is a szellem ennek érdekében fejti ki legteljesebb alkotóerejét. A görög és a kínai írástudók - Európa és Ázsia legkorábbi és leggyakorlatiasabb bölcselői - ezért találták érdemesnek a lehető legkörültekintőbb vizsgálódást ebben a kérdésben. A boldog-