Bevezetés a filozófiába [antikvár]

Részlet a kötetből: A FILOZÓFIA MIBENLÉTE. A filozófiai tudományok Gyakran halljuk azt a véleményt, hogy a szaktudományok mellett, aminő például a matematika, fizika, kémia, biológia, tapasztalati lélektan stb. fölösleges külön filozófiai tudományt felvenni. Hiszen ami tudományosan megismerhető, azt épp ezek a disciplinák vizsgálják, ami pedig megismerhetetlen, mint a végső okok, a világ legbensőbb lényege stb., arra nézve hiába szervezünk egy külön, úgynevezett bölcsészettudományt, az ezáltal sem válik megismerhetővé. A filozófia sohasem lehet oly értelemben tudomány, mint a matematika vagy a kémia, amit eléggé bizonyít a bölcselet történetének sajátos jellege. A szaktudományok több évszázad, némelyike több ezer év óta folytonosan haladnak, mert az egyik búvár a megelőző kutató eredményeire épit, de a filozófusok mindegyike élőiről kezdi fölépíteni állítólagos tudományát. A filozófia múltja nem is mutatja valamely szerves fejlődés képét, aminőt a szaktudományok történetében ismerünk fel, hanem egymásnak ellentmondó, sőt egymást nagyrészt figyelmen kivül hagyó elméletek össze-visszaságát képviseli. Ezekben pedig oly kevéssé mutatható ki valamely irányban való haladás, hogy a mai bölcselő is még vitatkozik Aristotelesszel, világos jeléül annak, hogy e téren biztos, több kutató közös működésével létrejövő eredményekről szó sem lehet.