Az ókori bölcselet [antikvár]

ELOSZO Minden ember, aki szereti a filozófiát, legyen bár egyszerű „laikus" vagy a filozófus céhen belüli, örömmel veheti kézbe ezt a négykötetes filozófiatörténetet, Turay Alfréd legújabb írását. A tudományos pedantéria kedvéért megemlítem, hogy a szerző filozófus, teológus, katolikus pap, emeritus professzor, aki filozófiai doktorátusát a római Pápai Gergely Egyetemen szerezte, majd több mint három évtizeden át oktatott a Szegedi Hittudományi Főiskolán (melynek 22 éven keresztül rektora is volt). A személyes érintettség okán pedig hadd osszak meg most néhány emléket. A főiskolai és egyetemi hallgatók körében Turay professzor általános nagyrabecsülésnek örvendett. Olyan oktató volt, akinek szakmai felkészültségét elsősorban a legtehetségesebbek értékelték, emberségét pedig kivétel nélkül mindenki. Nagyra becsültük őt, sokan csodáltuk is. Most pedig, hogy ezeket a szövegeket olvasni kezdtem, újra ugyanazok a fegyelmezett, tűpontos, minden manírtól mentes mondatok jöttek szembe, amelyek egy életre megszerettették velem a filozófiát. Aki belekezd ezeknek a köteteknek az olvasásába, különös tapasztalatra készülhet fel. Ritka élmény ugyanis olyan szöveggel találkozni, amely egyrészt nagyon alapos, tudományos igénnyel íródott, másrészt pedig minden sorát az érthetőség igényével írták. Minden szó a helyén van! - a Szerző előadásai is ilyenek voltak. Bármilyen furcsán hangozzék is, Frédi atya úgy tanított, hogy még azok is, akik csak nehezen tudtak ráhangolódni a filozófia tudományára, és eleinte visszariadtak annak elvont fogalmaitól, a kurzusai végére úgy érezték, mégis megértettek valamit, éspedig talán „túl" azon is, ami éppen az órán elhangzott. Nem véletlen, hogy ezt a kiadást is éppen a volt tanítványok viselték leginkább a szívükön: az ő biztatásukra és kérésükre látott végre napvilágot. Ez a négykötetes filozófiatörténeti összefoglaló bizonyos szempontból párját ritkítja. Pillanatnyilag a magyar könyvpiacon nincs ehhez fogható tudományos igényességgel megírt munka, amely a filozófia történetét egyetlen egységes szempont szerint dolgozza fel, az ókortól a legújabb korig. Legfeljebb hasonlóságok adódnak: például a Boros Gábor szerkesztette és az Akadémiai Kiadónál megjelent Filozófia című kötet, ám az inkább kézikön3rv jellegű, és csupán egy szűkebb szakmai olvasóközönséget céloz meg. A spektrum ellenkező oldalán pedig Jostein Gaarder Sofie világa című mesés-ismeretterjesztő kötete áll.