Az igazság elméletei [antikvár]

ELOSZO A filozófia egyik, ha nem legfontosabb feladata, hogy tisztázzon bizonyos fogalmakat, különösen azokat, amelyek alapvető jelentősége megkérdőjelezhetetlen. Ilyen az igazság is. Mindannyian rendelkezünk az igazság fogalmával, mindannyian sokszor használjuk az „igazság" és „igaz" szavakat, mégis zavarba jövünk, ha azt kérdezik tőlünk, hogy pontosan mit is értünk azon, hogy valami igaz. Mikor és mire alkalmazhatjuk az igazság fogalmát? Mit jelentenek az „igazság" és „igaz" szavak? Milyen más fogalmakat tudunk felhasználni arra, hogy tisztázzuk az igazság fogalmát? És fordítva: milyen más fogalmak tisztázására használhatjuk fel az igazság fogalmát? A filozófusok feladata, hogy segítsenek az ilyen és ehhez hasonló kérdések megválaszolásában. Az idők során számos egymással versengő válasz született: ezek az igazság elméletei. Az igazság fogalmával kapcsolatos irodalom immáron olyan méreteket öltött, hogy képtelenség minden részletében áttekinteni. Amit tehetünk, hogy megpróbáljuk a lehető legpontosabb helyzetjelentést adni arról, hogy egyáltalán mire vállalkoznak, milyen eredményekre jutottak és milyen további kérdéseket vetnek fel az igazsággal kapcsolatos filozófiai vizsgálódások. Ez a könyv is egy ilyen Idsérlet. Semmi okom azt feltételezni, hogy ezt a könyvet ne lehetett volna másképp megszerkeszteni, hogy ne kerülhettek volna bele más tanulmányok az általam választottak helyett. Ez csak egy válogatás a számos lehetséges közül. Amit viszont bátran kijelenthetek: ha a mélyen tisztelt Olvasót érdekli, hogy mi történt az elmúlt száz évben az igazságelméleti vitákban, akkor e kötet segítségével immáron magyar nyelven is eligazodhat. A kötetben szereplő tanulmányok mindegyike klasszikus szöveg, amelyekre folyamatosan hivatkoztak és hivatkoznak igazságelméleti tanulmányokban. Alfréd Tarski tanulmányát leszámítva azonban egyiknek sem volt még magyar nyelvű változata. Ez nem jelenti azt, hogy igazsággal kapcsolatos immáron klasszikusnak számító vagy filozófiai szempontból nagy jelentőségű és gyakran diszkutált tanulmányok először ebben a kötetben szerepelnek: Gottlob Frege, Bertrand RusseU, a pragmatisták, a logikai pozitivisták, az imént említett Tarski, valamint Willard Van Ormán Quine néhány fontos igazsággal kapcsolatos írása már magyarul is hozzáférhető, köszönhetően az említett szerzők vagy iskolák műveiből készült válogatásoknak és fordításoknak. Jelen kötet azonban kizárólag igazságelméleti szövegeket tartalmaz, vagyis arra kíváncsi, hogy más filozófiai területekről is ismert filozófusok milyen kísérleteket tettek és tesznek a „Mi az igazság?" kérdésének megválaszolására. Ez a válogatás az igazságelméleten belüli viták és álláspontok bemutatásán túl bevezeti az Olvasót olyan kérdésekbe és nézetekbe, amelyek az igazság fogalmának központi