Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
Platon
A hellén városállamok és Athén
A hellén géniusz nem csak a tudományban és a művészetben első tanítómestere Európának, hanem a politikában, a közösségi élet formálásában is. Hellas ugyan a maga erejéből sohasem tudott egységes állammá, még kevésbbé népeket és országokat átfogó birodalommá válni, - ez Európában a latin akaratra, Róma szellemére várt, .- de az aránylag szűk területre és csekély népességre korlátozódott városállamok (polis) hatalmi szervezetével olyan példákat mutatott a későbbi koroknak, amelyek még ma sem vesztették varázsukat, mert bennük először öltött testet Európa mértéktartó szelleme Ázsia határtalan birodalmaival és despotizmusával szemben. A köz problémái ezekben a görög városállamokban lettek először a mindenki ügyévé, igazi közüggyé, és a politika, azaz a közdolgokkal való törődés itt vált a lakosság mindennapi gondjává. Ázsiában még csak egy ember volt valóban szabad : a despota, Hellasban már egy egész nagy társadalom, a rabszolgák fölé rétegeződő szabad polgárok osztályai megízlelhették a szabadságot, hogy annak értékét felismerve igyekezzenek azt életükben a maguk és utódaik számára megtartani. Éppen ebből a törekvésükből született meg a görög politikai élet és a görög állam, mely mértéket akart tartani egyfelől a zsarnoki önkény, másfelől a társadalmat szétziláló anarchia, a fejetlenség között...