A marxista-leninista filozófia alapjai [antikvár]

BEVEZETÉSMi a filozófia? A mindennapi élet különböző szituációiban gyakran használjuk a "filozofálni" kifejezést: aki valamilyen gyakorlati probléma megoldása közben túl sokat gondolkodik, az úgymond "filozofál"; a "filozófia" szó ugyanakkor valami igen elvontat, csak a beavatottak és specialisták számára hozzáfér-hetőt juttat eszünkbe. Ez az ellentét nem egyszerűen a mindennapi szóhasználattal való visz-szaélésből fakad: magának a filozófiának a lényegét, kettős természetét világítja meg. A filozófia egyrészt a leghétköznapibb, legtermészetesebb dolog a világon és ebben az értelemben "minden ember filozófus"; másrészt - a hagyományos fölfogás szerint - "a tudományok királynője" is, az emberi tudás és megismerés mindenkori szintézise, mely a történelmi cselekvés vezérfonalául szolgál. A filozófia igazi természetét akkor értjük meg, ha e két - látszólag összeegyeztethetetlen - mozzanatának kapcsolatát megértjük, ehhez pedig akkor jutunk közelebb, ha a "filozofálás" tevékenységének természete után kutatunk. Ez azt jelenti, hogy először nem tárgyára kell rákérdeznünk - bár nyilvánvaló, hogy ezt a kérdést is föl kell majd tennünk hanem arra, hogy milyen tevékenységként jellemezhető. A filozó-A filozófia a "leghétköznapibb dolog a vi-fia mint lágon", tudniillik a leghétköznapibb dolog, tevékeny- hogy az emberek gondolkodnak. A gondolkodáshoz ség- akárcsak a beszédhez - nem szükséges különtudatos erőfeszítés: egyszerűen azáltal sajátítjuk azt el és azáltal vagyunk rá képesek, hogy élünk. Maga a mindennapi élet: problémaszituációk összessége, problémaszituációké, melyekben döntenünk kell, megoldásokat kell találnunk. Miközben teszünk-veszünk, munkánkat végezzük és problémákat oldunk meg, saját gondolkodási képességünk - akárcsak tevékenységünk és élethelyzetünk minden külső föltétele -már meglevő adottságként jelenik meg: anélkül