A dialektikus materializmus válogatott kérdései II. [antikvár]

1. A világ megismerhetőségével összefüggő újabb kérdések A problémakör A hároméves általános tagozat ismeret- aktualitása elméleti fejezetében már szó esett arról, hogy a világ megismerhetősége nem egy a marxista ismeretelmélet kérdései közül, hanem latin kifejezéssel primus inter pares vagyis első az egyenlők közül. Ez a privilegizált szerep annak a következménye, hogy a „megismerhetőségről" szóló tétel szerves része a filozófia alapvető "kérdésének. Engels „Ludvi?ig Feuerbach és a klasszikus német filozófia vége" c. művében mutatott rá arra, hogy a filozófia alapvető kérdése nem korlátozódik arra, hogy mi az elsődleges, az anyag vagy a tudat, hanem magában foglajja azt is, hogy képes-e a tudat „azonosulni" az anyaggal (és önmagával), ami közérthetőbben annyit jelent, hogy képes-e a tudat a külvilág és önmaga megismerésére. Az, hogy a marxizmus klasszikusai a „megismerhetőséget" a filozófia alapvető kérdése másik oldalának tekintették, önmagában is eléggé megindokolná, hogy miért kötelessége a jelenkori marxista filozófusoknak e tétel „gondozása".1 Ez azonban mégsem tekinthető teljes értékű magyarázatnak. Mégpedig azért, mert elvileg előfordulhat, hogy egy jelentős filozófiai tétel elveszti világnézeti jellegét, a szaktudom.ányok részévé válik. (Ez történt pl. azzal a tétellel, amely azt tartalmazta, hogy a Föld kering a Nap körül.) Ezért meg kell vizsgálnunk, hogy a megismerhetőségről szóló tétel mennyire maradt élő és hatékony a XX. század utolsó negyedéhen. ' Miután a következőkben gyakran foglalkozunk majd a világ megismerhetőségének tételével, az egyszerűség kedvéért a tételt a megismerhetőség kifejezcs-sal helyettesítjük.