A dialektikus materializmus [antikvár]

Első fejezetA DIALEKTIKUS MATERIALIZMUS ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE1. A marxista filozófia és a filozófia megelőző fejlődéseA marxizmus filozófiája - korunk tudományos világnézete - a dialektik\is és történelmi materializmus.A tudományos filozófia kialakulásaA filozófia csak a marxista filozófia kialakulásával vált a szó teljes értelmében tudománnyá. A legtöbt tudományhoz hasonlóan a filozófiának is volt egy hosszú kialakulási korszaka, amikor benne a tudományos elképzelések és sejtések féltudományos nézetekkel és'teljesen hamis, fantasztikus eszmékkel keveredtek. A filozófiát e korszakban, amely a XIK. század közepéig tartott, az jellemezte, hogy egybeolvadt a megismerés mindazon területeivel, amelyek szintén a kialakulás állapotában voltak. Ez a filozófiát már eleve megterhelte egy sor, az adott korban megoldhatatlan részproblémával, beigazolatlan sejtéssel, téves nézettel, másfelől az alapvető filozófiai problémálc teljesen kielégítő tudományos megoldása sem volt lehetséges és lehetetlen volt a filozófia tárgyának teljes tisztázása is. Mindez a filozófiának bizonyos spekulativ jelleget kölcsönzött, amennyiben az emberi ismeretek hatalmas hézagait tudományo san kéllően alá nem támasztott spekulációval próbálták kitölteni. Az idealizmus esetében ez a spekuláció - különösen a legdöntőbb kérdésekben - minden alapot nélkülöző gondolati konstrukció volt. A materialista filozófusok elvileg idegenkedtek a valóságtól elrugaszkodó spekulációtól, a tudoraányos ismeretek és gyakorlati tapasztalatok viszonylag alacsony színvonala azonban itt is, bizonyos leegyszerűsítő megoldások mellett, spekulativ elemek jelentkezéséhez is vezetett. A XIX. század közepe tájára a szaktudományos ismeretek kiszélesültek és-elmélyültek. Fo vonalaiban és a főbb pontokon feltárták a természet ismert alapformáinak összefüggéseit és közeledtek ä társadalmi összefüggések megismeréséhez. Fokozatosan feltárult az a folyamat, amelyben az egyszerű anyagformálí-ból különböző fokozatokon át létrejött az ember és az emberi tudat. Ezek az eredmények alapul szolgáltaid ahhoz, hogy az a filozófia, amelyet kizsákmányoló oszj-tályérdekek nem korlátoznak, most már rájuk támaszkodva, tudományos általánosítással oldja meg a legalapvetőbb kérdéseket és kiküszöböljön minden tudománytalan előfeltevést és spekulációt. Ez természetesen megkövetelte a társadalom v-i-lóban tudományos elméletének kidolgozását is, ami a társadalmi fejlődés adott szakaszán már lehetségessé és szükségszerűvé is vált. Mindezek alapján vált a szó teljes értelmében tudománnyá a legáltalánosabb törvények tanulmányozása. a filozófia is.