Mi a cseh? [antikvár]

"Patocka tehát nemcsak a filozófus távolságtartásával volt képes figyelni és látni, s meglátásairól - bár nem könnyen hozzáférhető formában - számot adni, hanem képes volt személyes kockázatot, áldozatot is vállalni. Egyfelől szigorú szakember, kongeniális értelmező, másfelől pedig »a megrendültek szolidaritásának« hirdetője, aki saját daimonionjának hangjára figyel - e kettő között feszül nemcsak filozófiája, hanem élete is. Patockát nem kisebb tekintély, mint Paul Ricoeur nevezte a legszókratikusabb modern bölcselőnek, amit úgy kell felfognunk, hogy a filozófiát és az életet Patockánál nehezen lehet egymástól elválasztani." (Petr Pithart) "Ha azt mondanám: a fenomenológus Patocka, tanítómesterei, Edmund Husserl és Martin Heidegger nyomdokain haladva, sokat tanulva Hannah Arendttől is, kiküszöböli az azok gondolkodásában még fennmaradt »metafizikai« elemeket, s a filozófiát, ahogyan Heidegger akarta, igazán történetivé teszi, akkor talán jelezném gondolkodásának irányát, de e kijelentés kategorikus volta a filozófust ugyancsak ingerelné: gondolkodásunk metafizikai elemeit nem tudjuk kiküszöbölni, a feladat mindig csak az lehet, hogy kiküszöbölésükre törekedjünk." (Vajda Mihály)