Bővebb ismertető
Több oldalon ceruzás aláhúzásokkal, bejegyzésekkel. Borítói kissé kopottasak.
A könyv a mai piaci igényeknek megfelelően több tudományterülethez kíván használható tudásanyaggal szolgálni. Így megtalálható benne az értékszociológia vázlatos ismertetésén túl egy, a szerző által kidolgozott erkölcsszociológiai keret is, amely a funkcionalizmusból és a rendszerelméletekből építkezik. Használható lehet azoknak a filozófusoknak és szociológusoknak akiket vagy a társadalom szakmai értékszerveződése, vagy éppen a média professzió értéklogikája foglalkoztat. Megtalálható itt több szakma, amelyek közül az orvosetika csupán betekintést ad a gazdag irodalommal rendelkező témába, míg az erőszakszervezetek etikája elhanyagolt terület lévén önmagában is érdekes. A jogi, a tanári-tudósi és a politikusi etikán kívül a könyvben elszórtan a közigazgatásban dolgozók erkölcsi problémái is felszínre kerülnek. (Az eligazodást jól megkönnyíti a tárgymutató.) Más szakmák erkölcsének ismerete növeli a modern társadalom emberének toleranciáját. Az ilyen ismeretek a "közvetítő" médiaemberek számára mára már nélkülözhetetlenek is. Az újságírók nézőpontjából kerül bemutatásra a média-politika viszonya - többek között egy ma divatos tudományos megközelítés, a játékelmélet segítségével. A könyv közepétől a médiaetika kérdéseit taglalja, és nem csupán elméleti szempontból. Az írás a médiaetikai ismeretekhez jó leltárként is - ha nem is teljessel - szolgál. S vannak benne ajánlások is, amelyek közül néhány a szakmában egyáltalán nem letisztult, s talán vitára is ingerel. Zárásként egy mellékletet találhat az olvasó, amely gyorsfénykép a 90-es évek magyar médiaetikai eseményeiről.