Léptékváltás [antikvár]

Határ ​Győzőn kiváló író, költő, filozófus 1914-ben, Gyomán született. 1938-ban építész-mérnöki diplomát szerzett a budapesti műegyetemen. Ugyanebben az évben elkobozták első regényét, a Veszélyes fordulatszámot. Csodákországa hátsó-Euráziacímű regényét is lefoglalták, a szerzőt börtönbüntetésre ítélték. 1945-től újra megjelenhet, de 1949-ben kizárják az írószövetségből, s 1950-ben két és fél évre ismét börtönbe kerül. Szabadulása után építészmérnökként dolgozik, műfordításból él. Az 1956-os forradalom után elhagyja az országot, 1957-től 76-ig a BBC magyar adásának munkatársa Londonban. 1991-ben Kossuth-díjat kap, 1994-től a Széchenyi Akadémia tagja. Csaknem minden műfajban jelentősét alkotott – célja a műfaji határok elmosása, egy univerzális írásmód megteremtése. A Heliáne (1947) a swifti regénytípus hagyományát folytatva a totális államgépezet és az irodalmi élet prostituálódásának rajzát adja. Az őrző könyve (1948) nagyszabású történet-filozófiai parabola. 1953-ban írt regénytrilógiája, az Anibel szerelmi vallomás és egyben könyörtelen tabló az 50-es évek Magyarországáról. A Köpönyeg sori (1985) történelmi regénynek álcázva az összetett psziché működését vizsgálja egy olyan pillanatban (400 körül), mikor a régi világ már elsüllyedt, s az új még nem született meg. A fontos ember (1989) az emigrációs magyarság szatirikus körképét festi meg. Legkiemelkedőbb drámai műve a Golgelógbi-sorozat, s a két részes Mangán. Verseiben érvényesül leggazdagabban a magyar nyelv könnyed, bravúros kezelése. Irodalmi műveit főként filozófiája foglalatának tekinti; filozófiai munkásságát mindennél többre tartja. Kivételes gondolkodó, de kivételes művész is – az olvasó csak bámulhatja szavai erejét, azt a hatalmas nyelvi izomzatot, mely mondandóját hordozza.