Bővebb ismertető
Bevezető
Henri Bergson élete
Henri Bergson 1859. október 18-án született Párizsban lengyel apa és angol édesanya gyermekeként. Születését követően néhány évre Angliába költöztek, ám Bergson 9 éves korában a család végleg Párizsban telepedett le. Itt végezte tanulmányait. Már a középiskolában (líceumban) kiemelkedett matematikatudásával. Tizennyolc éves korában megnyert egy neves versenyt, megoldva egy Pascal által felvetett matematikai problémát. Ez volt az első publikációja is. Végül mégis filozófiai tanulmányok mellett döntött. Tanulmányait követően 1881-től Angers-ben, majd a Clermont-Ferrand-i líceumban és egyetemen tanított. 1889-ben írta meg doktori disszertációját, mely később könyv formájában az Idő és szabadság: Esszé a tudat közvetlen tényszerűségeiről címen jelent meg. Ebben a tudatosság két síkját elemzi, melyek egyike a belső szemlélődés révén ismerhető meg, míg a másik ennek a külső kivetülése. 1898-tól Párizsban az École Normale Supérieure-ben tanított, ahol korábban maga is tanult, majd 1900-tól 1921-ig a College de France tanára és filozófia tanszékének vezetője. 1914-től a Francia Akadémia tagja, 1921 és 1926 között pedig a Nemzetek Szövetségének égisze alatt létrehozott Szellemi Együttműködés Nemzetközi Bizottságának elnöki tisztségét töltötte be. 1928-ban a Teremtő fejlődés című művét irodalmi Nobel-díjjal jutalmazták. Ezt követően egészen az 1941. január 4-én bekövetkezett haláláig kevésbé aktív életet élt, s csupán néhány munkája jelent meg. Bár filozófusként és diplomataként nagy sikereket és ismertséget ért el, valódi értéke mégis újszerű látásmódjában, és a keleti és a nyugati filozófiát ötvöző nézeteiben keresendő, melyek válaszokat adtak olyan kérdésekre, melyekre a tudomány és a mechanikus szemlélet képtelen volt.
Munkássága és hatása
Henri Bergson a 19. század utolsó és a 20. század első évtizedeinek egyik legismertebb és legnagyobb hatású nyugati gondolkodója volt, aki filozófiájával és egyedi látásmódjával nagy hatást gyakorolt sok más