Igazi Zen [antikvár]

Előszó Történelmi jelentőségű könyv, örökérvényű könyv Mialatt a zent már hosszú évek óta ismerték és gyakorolták az Egyesült Államokban, egészen 1967-ig, Taisen Deshimaru mester Párizsba érkeztéig kellett várni arra, hogy végre az európaiak is megismerjék eredetiségében, vagyis gyakorlásában, amit Deshimaru mester röpke tizenöt év alatt örökkévalóvá tett. Ezért úgy tekintenek rá, mint az európai zen atyjára és alapítójára. Ezekben az években a zen terjesztésén dolgozott számos könyv megírásával, és meditációs centrumok nyitásával szerte Európában. Első könyvét, az Igazi zeni 1968-ban adta ki, és mi most ezt a történelmi jelentőségű könyvet mutatjuk be. Történelmi jelentőségű abban az értelemben, hogy európai emberek ezrei e könyv által kerültek kapcsolatba az igazi zennel. Az igazi zent Deshimaru mester nyelvén úgy kell érteni, hogy a zazen gyakorlása. Közvetlen örököse volt Dógen zendzsi tanításának, aki müve számos szakaszában világosan kijelentette, hogy a zazen elég: „Néhai mesterem, Nyózsó azt mondta, hogy amikor zazent gyakoroltok, feladjátok a testet és a tudatot. Ez egyedül az ülés révén lehetséges. Nem szükséges szútrákat recitálni, füstölőt gyújtani, leborulni, bűnbánatot tartani. Zazenben ülve közvetlenül a Buddha szívének legmélyébe jutunk. Az utóbbi ötszáz évben kevesen hasonlíthatók mesteremhez, kevesen tanították helyesen, hogy a zazen a dharma tanítása, és hogy a dharma tanítása a zazen. Hogy a zazen az Út, és az Út a zazen." (Dógen zendzsi: Sóbógenzó, Zanmai o zanmai fejezet.) Ebben az értelemben kell érteni a Deshimaru mester által használt „igazi zen" kifejezést. Elég zazent ülni, elég minden reggel eljönni a dódzsóba. Deshimaru mester zenje volt az egyik legegyszerűbb és legszívélyesebb, még ha néha tigrisként jelent is meg tanítványai előtt. Későn lett szerzetes, mindig is a