Bővebb ismertető
Első előadás
Berlin, 1911. október 31.
Ha a tavalyi zweig-estéken végzett vizsgálódásainkat^ folytatni akarjuk, ahhoz az szükséges, hogy elsajátítsunk néhány további fogalmat, elképzelést és nézetet azok mellé, amelyekről eddig beszéltünk. Tudjuk, hogy az evangéliumokról és az emberiség más dokumentumairól szóló mondandónkkal egyáltalán nem tudtunk volna boldogulni, ha nem tételeztük volna fel egész világrendszerünk fejlődését, amit itt úgy írunk le, mint bolygónk megtestesüléseit a Szaturnusz-állapoton, a Nap- állapoton, a Hold- állapoton keresztül egészen a mai Föld-létig. Aki emlékszik rá, hogy milyen gyakran kellett ezekhez az alapvető elképzelésekhez nyúlni, az tudja, hogy mennyire szükségesek ezek az emberiség fejlődésének okkult vizsgálatához. Ha megnézik például A szellemtudomány körvonalaiban^ a Szaturnusz-, Nap-, Hold- és végül a Föld-fejlődésről megadott adatokat, akkor elismerik, hogy ezeknél csak vázlatról lehet szó - és még ha sokkal részletesebb lenne, akkor sem lehetne másként -, csak egy bizonyos oldalról, egy bizonyos szempontból közelítő adatokat lehet megadni. Mert ahogyan a földi lét is a részletek végtelen gazdagságát nyújtja, ugyanúgy teljesen magától értetődik, hogy a Szaturnusz-, a Nap-, a Hold- állapot esetében is részletek végtelen sorát kell felrajzolnunk, és mindig csak durva szénrajzot, egyfajta körvonalat adhatunk. Most azonban egészen más oldalról kell az evolúciót jellemeznünk.
Ha azt kérdezzük, hogy honnan erednek az itt megadott adatok, akkor tudjuk, hogy az úgynevezett Ákása krónika bejegyzéseiből származnak. Tudjuk, hogy ami egyszer megtörtént, vagy végbemegy a világfejlődés során, az a finom szellemi szubsztanciába, az ákása
' Főleg az 1910. október 17-1911. június 10. között Berlinben tartott tíz előadásra vonatkozik, in: Exkurse in das Gebiet des Markus-Evangeliums - A Márkevangélium részletes tárgyalása, ÖK 124. 'ÖK 13., Genius, 2000
Rudolf Steiner (Murakirály, 1861. február 27. – Dornach, 1925. március 30.), osztrák polihisztor, filozófus, a Waldorf-pedagógia atyja, író, dramaturg, tanár, a spirituális mozgalom, az antropozófia megalkotója, emellett nagyszámú festmény, szobor, építészeti terv és vázlat maradt fenn tőle.
Rudolf Josef Lorenz Steiner 1861. február 27-én született, két testvére volt: húga, Leopoldine és öccse, Gustav. Rudolf gyermekkorát Mödlingben és Pottschahban töltötte. Iskolába Lajtaszentmiklósra és Bécsújhelyre járt.
1890-től a Goethe–Schiller-Archívum állandó munkatársa Weimarban. Részt vesz Goethe természettudományos írásainak újabb kiadásában. Ebben az időben találkozott Hermann Grimm-mel, Ernst Haeckellel és Eduard von Hartmann-nal. 1891-ben a filozófia doktorává avatják a rostocki egyetemen. 1892-ben megjelenik disszertációja Wahrheit und Wissenschaft (Igazság és tudomány) címen.
1902-ben felajánlották neki a Teozófiai Társaság német szekciójának főtitkári tisztségét, amit azzal a feltétellel vállalt el, hogy kizárólag saját nézeteit fogja képviselni. Ebben az időszakban fektette le az antropozófia (antropos: ember, sofia: bölcsesség) alapjait, és ekkor találkozott Christian Morgensternnel és Édouard Schuréval. A Társaság keretein belül tartott előadásaiban 1902. október 6-án hangzott el először nyilvánosan az „antropozófia” kifejezés, az emberiség fejlődéstörténeteként értelmezve. Tevékenysége ezután ennek a fejlődéstörténetnek a kidolgozására koncentrálódott.
1924 őszén egészsége romlásnak indult, előadásait kénytelen volt rövidebbre fogni. Betegsége idején az 1923-ban megkezdett önéletrajzát (Mein Lebensgang – Életutam) folytatta, de ezt a művét végül nem sikerült befejeznie. 1925. március 30-án hajnalban elhunyt.