Etika [antikvár]

ELŐSZÓ AZ ETIKA ÚJ KIADÁSA ELÉ E sorok írója 1997-ben már átdolgozta egyszer Szemere Samu klasszikus ^í//^,2-fordítását. Annak indoka a nyelvfejlődésből fakadón túl az volt, hogy Szemere még a Vloten-Land-féle századfordulós, voltaképp legelső kritikai igénnyel fellépő kiadás szövegét használta, miközben már megjelent a Gebhardt-féle kiadás, amely minden fordítás alapja lett, és minden kétnyelvű kiadásban is az ő latin szövegét jelentették meg. Közel negyedszázad elteltével most ismét elővette az Etika magyar szövegét és újra átdolgozta, olyannyira, hogy a változtatások nyomán immár jobbnak látta, ha a saját nevét hangsúlyozza a fordító megjelölésekor. Ennek két indoka volt. Az egyik, hogy közel száz esztendővel a Gebhardt-féle kiadás után a PUF Épiméthée című sorozatának alsoro-zataként elindult Spinoza Müveinek} kiadása, amely új francia fordítások alapjaként a legteljesebben kritikai igényű alapnyelvi szövegek kimunkálását tűzte ki célul, s ebben a sorozatban 2020-ban végre megjelent az Etika már nagyon várt új kritikai kiadása is. Miután pedig a mű magyar fordításának ismételt kiadását már amúgy sem lehetett volna tovább halogatni, ezért kézenfekvő volt, hogy a fordítást az új kiadáshoz igazítsuk. A másik indok független az elsőtől: közel negyedszázad alatt óhatatlanul megváltozik a Spinoza-interpretátorok véleménye bizonyos szöveghelyek megfelelő értelmezési módjáról, beleértve a fordítást jegyző kutatóét is. Ez a mű számos helyén eredményezett eltérő terminusválasztást a fordítás során, illetve a mondatszerkezetek régitől eltérő kialakítását az új értelmezői hangsúlyok kifejezésére. Mindezekre még majd visszatérünk, előtte azonban szólunk néhány szót az új kritikai kiadás körülményeiről, beágyazva azt az Etika keletkezéstörténetének felidézésébe.^ 1 A kötetek címlapján ugyan az Ouvres szó szerepel magában, ám a kiadói honlapon az Ouvres completes kifejezéssel utalnak rá. 2 Ennek során nagyban támaszkodunk egyrészt az 1997-es kiadás „Filológiai előszó" című szö-vegegységére, másrészt a szerző a kellék 65. számában megjelenendő „Spinoza szelleme és az inkvizíció tintája" című írásának részleteire. Az új kiadás körülményeinek átfogó bemutatásához lásd ezt az írást.