Az angyal színeváltozása [antikvár]

Az angyal színeváltozása „Fejem hajszálainál többek / alaptalan gyűlölőim erőimnél erősebbek / hazugságból ellenségeim amit nem raboltam / azt kell megfizetnem." Zs.69,5 1. 1921 kora nyarán Walter Benjaminnak sikerült szert tennie vágyainak hőn áhított tárgyára, Paul Klee egy évvel korábban készített akvarell-jére, az Angelus Novusra. A képtől valósággal megbűvölve az általa éppen akkor tervezett, de végül meg nem valósult lapnak is a kép címét adta volna. A július 15-én huszonkilencedik születésnapját ünneplő Benjaminnak legközelebbi jó barátja, Gershom (ekkor még Gerhard) Scholem egy hét strófából álló költeménnyel kedveskedett. Az Üdvözlet Angelustól címre hallgató versben - a cím távolról utal az Angyali üdvözletre - mindvégig a falon függő kép beszél a címzetthez, azaz a szoba lakójához, akiről nem nyilvánvalóan eldönthető, hogy maga az ünnepelt-e. A költemény keletkezésének idején ugyanis a kép még hónapokig Scholem lakásának falát díszítette Münchenben, s csak később, lakáshelyzetének rendezése után jutott el Berlinbe Benjáminhoz. A költeményben megszólaló angyalnak láthatólag sejtelme sincs még arról, hogy csaknem húsz esztendővel később - Benjámin utolsó müvében - a történelem angyalaként fog az események láncolatára mint egyetlen katasztrófára meredni tágra nyílt szemekkel. A hang. 11