A kozmosz intelligenciája [antikvár]

Előszó Jane Goodall, Ph.D., DBE Kik vagyunk? Mivégre vagyunk itt? Ezek a kérdések több ezer éve foglalkoztatják az emberiséget. Vajon az univerzumunk, beleértve parányi bolygónkat, nem más, mint merő véletlen? Vajon mi, emberek pusztán egy vagyunk a sok entitás közül, amelyek a Föld nevű bolygón hosszú ideje zajló evolúció során fokozatosan felbukkantak? Csak egy újabb, jóllehet, különösen fejlett aggyal rendelkező, hús-vér élőlény? Vagy rejlik még valami a háttérben - egy lelki dimenzió, egy tudatosság, ami a fizikai testtől, az agyunktól függetlenül létezik, és minden mindennel össze van kapcsolva egy kifinomult hálózatban? Vajon a Földön egyedül mi tesszük fel a kérdéseket: kik vagyunk, mi keresnivalónk van itt, és mi az életünk célja? Éveket töltöttem az őserdőben legközelebbi élő rokonaink, a csimpánzok viselkedését tanulmányozva. Biológiai értelemben a DNS-ünk összetétele csupán 1 százalékban tér el az övékétől (tudomásom szerint a leglényegesebb eltérés a génexpresszióban keresendő). Bámulatos hasonlóságokat fedeztünk fel a vér összetétele és az immunrendszer, illetve az agy anatómiája kapcsán is. Mostanra bizo-nyíthatóvá vált, hogy a csimpánzok sokkal intelligensebbek, mint ahogy azt a hivatalos tudomány eddig hitte - komplex problémákat tudnak megoldani, képesek megtanulni négyszáznál is több jelet az amerikai jelbeszédböl (ASL), és ezek segítségével jelentéssel bíró kommunikációt képesek folytatni az emberekkel vagy akár más majmokkal. Sok egyéb emlősfaj lényegesen intelligensebb, mint amit egészen napjainkig kész volt elfogadni a kutatók és a tudósok többsége. Napjainkra végre kellő érdeklődés övezi a madarak, a polipok.