Fénysugarak 2016. 2. félév [antikvár]

július 1. péntek 2MÓZ 16,17-36 „Ő azt mondta nekik: Ez az, amit az ÚR mondott: A nyugalom napja lesz holnap, az ÜRnak szentelt szombat. Amit sütni akartok, süssétek meg, és amit főzni akartok, főzzétek meg. Ami pedig megmarad, azt mind tegyétek el magatoknak reggelre. Félre is tették azt reggelre, amint Mózes parancsolta, és nem büdösödött meg, és féreg sem volt benne." (23-24.V.) Bízzál az Úrban, és ő gondoskodik rólad! Hidd el, amit az Úr mond a jövó'dról, még ha jelenleg láthatatlan is! Az Úr bizalomra tanította Izrael fiait a pusztában. Azért nevezték pusztának, mert nem volt benne semmi. Nem volt, aminek gyümölcsét szakítva Izrael fiai ehettek volna. Nem volt semmi, amit vadászhattak volna. Csak a manna volt, vagy más szóval Mán, amit az Úr adott minden reggel. El kellett hinniük, ha az Úr ma adott, akkor holnap is fog. Nem tehettek el belóle másnapra, mert különben férges lett. Ugyanakkor a szombat, vagy Sabbat eló'tti napon kétszer annyit kellett szedniük, mert a szombat a nyugalom napjának volt rendelve Izrael fiai számára. El kellett hinniük, hogy bár a Mán minden más esetben egy nap után kukacos lett, mégis az Ur a pénteki Mánt megőrizte nekik szombatra, hogy ne kelljen dolgozniuk. Menjünk be mi is az Úr nyugodalmába! Higgyük el, hogy az Úr NAPONTA gondoskodik rólunk! Minden nap megadja, amire szükségünk van. Nem kell aggódnunk semmi felől. 4 Ajánlott igeszakasz: Péld 3,5-6; Préd 3,13; iPét 5,7