Vonzó hagyaték [antikvár]

Részlet a műből: 1. FEJEZET Súpkíffl - Várjanak! A reptéri személyzet tagja elhúzta a nejlonkordont az egyik oszloptól a másikig, majd a helyére pattintotta, elzárva a kapuhoz vezető utat. Rosszalló pillantást vetett rám, amikor meglátta, hogy a gurulós bőröndömet magam után ráncigálva rohantam felé. Végig rohantam az „A" termináltól a „C"-ig, és most úgy lihegtem, mint aki napi két doboz cigit szív. - Elnézést a késésért! Felszállhatok még a gépre? - Az utolsó hívás tíz perccel ezelőtt volt. - Az első gépem késett, és a nemzetközi termináltól rohannom kellett. Kérem, reggelre New Yorkban kell lennem, és ez a mai utolsó gép! A nő nem tűnt túl együttérzőnek, én pedig még jobban kétségbeestem. - Nézze! - kezdtem. - A pasim a múlt hónapban kidobott. Most repülök haza Londonból, hogy holnap kezdjek az új helyemen - apámnak fogok dolgozni, akivel egyáltalán nem jövök ki. Szerinte nem nekem való ez a munka, és lehet, hogy igaza van, de azonnal el kell utaznom Londonból! -Megráztam a fejem. - Kérem, hadd jussak fel a gépre! Nem késhetek el az első napomon! 7