A rejtőzködő [antikvár]

ELSŐ FEJEZET NAGYON sok ember volt, aki bármilyen munkát elvégzett volna Marcus Lattimernek. A férfi hatalmas vagyont halmozott fel, és számtalan kapcsolatot épített ki élete során, amelyek jó része meglehetősen kétes eredetű volt. Lat-timer közvetlen beosztottjai teljes mértékben hűségesek voltak hozzá - ez volt a minimum, amit elvárt tőlük -ő maga azonban senkiben sem bízott meg igazán. Bizonyos munkák bizonyos munkák személyes elégedettséget követeltek. Ez a mostani a becsületről szólt. Egyesek szerint Marcus számára ismeretlen volt ez a fogalom. A szó szoros értelmében talán igazuk is volt. Egyfajta erős hűség mégis kötötte őt. A saját becsülete nagyon is számított neki. Allén Cross egy öntelt, haszonleső seggfej volt. A világ sokkal jobb hely lesz e nélkül a rohadék nélkül, és Marcus eltökélte, hogy ezt a feladatot még aznap végrehajtja. Rácsavarta a hangtompítót a pisztoly csövére, majd a fegyvert az öltönynadrágja derekába csúsztatta. Ossze-gombolta Armani zakóját, kiszállt a kocsiból, azután megkérte a sofőrt, hogy várjon. Kimért léptekkel a Cross Enterprises felhőkarcolója felé sétált. Körülötte utcai lámpák égtek a szürkületben, az elhaladó autók fényszórója pedig bevilágított a sikátorokba.