XVI. Benedek- Egy élet I-II. [antikvár]

ELŐSZÓ 1992 novemberében nyirkos-hűvös volt az a nap, melyre először kaptam „időpontot" Joseph Ratzingerhez. Arcképet kellett készítenem a Magazin der Süd-deutschen Zeitung számáriL, és meglepődtem azon, hogy a „főinkvizítor" milyen nyitottan fogadja látogatóját. A következő években talán kétezernél is több kérdést tehettem fel a Bíborosnak, a hivatalban lévő, majd a kiérdemesült pápának. Csak a legutolsó kérdésemnél vonakodott válaszolni azzal a magyarázattal, hogy bármit mondana, „menthetetlenül beavatkozást jelentene a Pápa tevékenységébe. Márpedig bármit, ami ebbe az irányba mutatna, el kell, és el is akarom kerülni". A kiérdemesült XVI. Benedek pápa soha nem vált árnyék-, mellék- vagy egyenesen ellenpápává. Mindig gondosan ügyelt rá, hogy semmit ne tegyen keresztbe utódja útjába. De némasági fogadalmat soha nem tett. Amikor Cas-tel Gandolfóban utoljára szólalt meg pápaként, hangsúlyozta: „Este 8-kor véget ér a pápaságom, többé nem vagyok a Katolikus Egyház legfőbb pásztora ( ) De szeretnék teljes szívemmel, minden szeretetemmel, gondolatommal és szellemi erőmmel az Egyház és az emberiség javára tovább dolgozni". Micsoda életút: Alpokalja egy bajor falucskájából származott kisfiúból lesz a világ legrégibb, legnagyobb és legtitokzatosabb intézményének, az 1,3 milliárd hívőt számláló Katolikus Egyháznak a feje! Személyében 500 év után újra egy német püspök került Péter székébe, akinek tudományos, teológiai munkássága már akkor nagy és jelentős volt. Joseph Ratzinger történelmet írt. Mint a Zsinat „újonca", a teológia megújítója, mint a Hittani Kongregáció prefektusa, aki Karol Wojtyla oldalán a korszak viharában irányban tartotta az Egyház hajóját. S végül mint az első olyan pápa, aki korára való tekintettel vonul vissza hivatalából. Előtte nem volt senki emeritus pápa. Előtte senki nem alakította át az Egyházat egyik napról a másikra annyira, mint ő. A világ mélységesen megoszlik abban a kérdésben, hogyan is kell értelmezni XVI. Benedeket, és hová kell besorolni a nagy személyiségek között. Korunk egyik legokosabb gondolkodója, ugyanakkor varázslatos személyiség.