Sorsunk [antikvár]

ELOSZOA könyv célja annak bemutatása, hogy a II. Világháború utáni katolicizmus felismerte a két világháború közötti időszak szociális mulasztásait, valamint azt is, hogy jelentős számú, magasan képzett, erre érzékeny keresztény elitre van szükség, nemcsak a nemzet keresztény szellemiségének megőrzése, hanem a korszellemnek megfelelő morális felkészítése, és a jövő ilyen irányú további építése érdekében is. Célja annak érzékeltetése is, hogy a katolicizmus képes a háború előttről örökölt korszellem minden elemének változtatására, amely a keresztény eszmeiségnek megfelel. A könyv az ez hányú behatárolt területű, kezdeti lépések dokumentálásával bemutatja, hogy nem a katolikus egyházon és vezetőin múlott ennek tragikus kudarca.Erre a munkára a katolikus papság nagy tábora készült fel. Ezek között jelentős szerepe volt Kis László egyetemi lelkésznek, akinek a munkásságán keresztül e célkitűzések kis szeletének eredményeibe és kudarcaiba nyerhetünk betekintést.Kis László és paptársai a felkészülést hosszú távúra tervezték, generációkban gondolkodtak, az ifjúság és a család dimenziójában. Maga részéről a főiskolai és az egyetemi ifjúság nevelésének feladatát választotta.A kiválasztott egyetemi és főiskolai ifjúság elé nem kisebb céh, mint a világi krisztusi ember eszményképére való törekvést állította. Olyan emberét, aki Szent Pál szavaival elmondhatja, hogy élek én, de már nem én, hanem Krisztus él bennem.Magas mérce volt. (Ez hacsak kis részben is megvalósult volna, és jelentős számú, ilyen szellemiségű ember lett volna részese a '90-es évek átalakulásának, bizonnyal másképpen ment volna végbe.) Az elitet - meggyőződése szerint - csakis új szellemi, erkölcsi szintézissel lehet kinevelni. A keresztény morális törvényektől vezetett, szabad, öntudatos emberek közösségét, társadalmát kívánta megvalósítani. Azért munkálkodott, hogy hitet és lelkesedést tudjon inspirálni az egyetemi, főiskolai hallgatókba az örök értékek iránt: harcos katolicizmusra" nevelt, mert nem elég, különösen az adott időben nem volt elég, az igazság felismerése, harcolni is kell a világnézeti megalkuvás ellen.De nem csak a valláserkölcsi nevelésre, hanem a gyakorlati életre, a korszerű keresztényszociális alapokra épülő gazdasági rendszer megismertetésére, jövőbeni megvalósítására történő felkészítés is célja volt. A gyakorlati életben való helytállás követelményeit röviden a szent vagány" kifejezéssel definiálta. Elméleti vonalon mindent megtett, hogy olyan szilárd alapokat adjon az ifjú főiskolai és egyetemi nemzedéknek, amellyel kapcsolódni tud a nyugaton már az 1940-es évek végén egyre erősödő, a vezető nyugat-európai államokban mindinkább meghatározó kereszténydemokrata irányzathoz.