Einstein és a rabbi [antikvár]

a a kozas a Le ekke AZ ÉDESAPÁD IS RABBI VOLT? Amikor elmesélem az embereknek, hogy négyéves korom óta rabbi akartam lenni, mindenki ezt a kérdést teszi fel nekem. Nos, nem, az édesapám foglalkozását illetően női szabó volt, de nekem ő volt a rabbim. Amikor gyerek voltam, esténként, lefekvés előtt mindig a bibliai hősök és próféták történeteit mesélte nekem. Ö tanított meg imádkozni, ő tanított meg arra, hogy milyen gyönyörű melódia rejtezik az imákban, és ő tanított meg arra, hogyan csendüljön harmóniában az énekünk, amikor kézen fogva sétáltunk az utcán. Míg a barátaim vasárnap délelőttönként pizsamában a tévé előtt ülve rajzfilmeket néztek, én az édesapámmal a zsinagógába mentem, és az istentisztelet alatt az imasáljának a rojtjaival játszottam. Amikor az óvodában bejelentettem, hogy rabbi akarok lenni, mindenki kinevetett. Néhány pajtásom gúnyolódott: „Ugyan már, egy lányból nem lehet rabbi!". Ám az édesapám biztatott.