Szent László emlékkönyv [antikvár]

ELÓSZÓ Számos katolikus püspök és közjogi méltóság jelenlétében a Lovagkirály szentté avatásának 825., trónra lépésének 940. évfordulóját ünnepeltük a 2017-es Szent László-emlékév keretében Gyó'rött. Ez és számos országszerte rendezett megemlékezés nem pusztán az egyik legnépszerűbb, alattvalói által is rajongó szeretettel körülvett királyunk iránti tisztelet kifejezését szolgálták, hanem nemzetünk sürgető szellemi és lelki megújulására is ráirányították mindnyájunk figyelmét. Ennek jegyében Prohászka Ottokár székesfehérvári püspöktől kölcsönözve a „Lászlóban lett kereszténnyé és szentté " mottót adta a Győri Egyházmegye az emlékévnek, mivel Szent László uralkodóként számtalanszor mentette meg magyarságunkat és kereszténységünket egyaránt. Ha korának ismétlődő. ám mindig sikerrel visszavert besenyő támadásai nem is tartoznak csaknem ezer év történelmi távlatából a Magyar Királyság létét alapjaiban veszélyeztető fenyegetések közé, két nagy pogányfelkelést követően az ország belső rendjének helyreállítása, a kereszténység megerősítését szolgáló törvénykezési és egyliázfegyelmi folyamat nélkülözhetetlen volt a keresztény magyar állam sikeres megerősödéséhez és középhatalmi státuszának megszerzéséhez. Szent László személyét és művét napjainkban is természetszerűleg élénk tudományos érdeklődés övezi, amit az utóbbi évek és az emlékév konferenciái, tanulmánykötetei, valamint a herma és a koponyaereklye tudományos vizsgálata is igazolnak. A Lovagszent által fémjelzett szerteágazó tudományos tematika frissességét jelzi, hogy jelen kötetben korunk Szent Lászlóra vonatkozó kutatási eredményeinek legjava szerepel, amelyek között csaknem az összes, a Lovagszent kapcsán a ma embere számára érdeklődést keltő kérdéseit kutatják. Ám ennél többel is szolgál a neves kutatókat tömörítő szerzőgárda. A különböző történelmi korszakok Szent László-ábrázolásainak összegyűjtése és publikálása, a szent király hatalomgyakorlása különböző aspektusainak és az utókor tiszteletének vizsgálata által korunk emberéhez közelíti, kézzelfoghatóbbá teszi a Lovagkirály alakját. Nála rokonszenvesebbet, a hatalomra kevésbé éhezőt keresve is alig találni a történelem során, hiszen, mint a monte cassinói apátnak írta levelében:,.bűnös vagyok, mert a földi méltóság teendőit nem lehet előmozdítani súlyos vétkek nélkül". Szent László ma is élő kultusza - amelynek két fő központja egyrészt temetkezési helye, Nagyvárad, másrészt fejereklyéjének őrzési helye, Győr - mellett is szükség van alakjának hiteles bemutatására. Ez így volt minden korban, nemcsak a középkor évszázadaiban, hanem a későbbi időkben egyaránt. Személye túlmutat a felekezeti különbözőségeken, Európa-szerte széles körű ismertsége és tisztelete átnyúlik a határokon, a kereszténységet védelmező katonaként - gondoljunk csak ikonografikus ábrázolására, amely rendszerint a kétélű csatabárdot adja a kezébe, vagy a krónikás elbeszélésére, amely szerint egy 13. század végi tatár betörés során személyesen segítette, vezette a székely hadakat - pedig óhatatlanul a ma egyre inkább támadott, a világ számos pontján egyenesen üldözött kereszténység helyzetét juttatja eszünkbe. Utóbbi ponton különösen megmutatkozik a szent királynak a fejereklyét őrző Győr városához, és annak történelmi hivatásához való kapcsolódása. A Szent István által kialakított vármegyerendszer egyik fontos határvédő eleme Győr megye, és a központját képező vár volt kezdettől fogva. A legújabb kutatások szerint magának a püspökség alapításának is egyik legfőbb kiváltó oka a német egyház azon szándéka volt, hogy a kereszténységet frissen felvett magyar területekre kiterjessze a birodalmi egyházszervezet befolyását. A középkor századaiban mindezeknek megfelelően nyugat felől, majd Közép-Európa hatalmi erőviszonyainak késŐ középkorban történt gyökeres átrendeződésével Immár dél és kelet felől, az Oszmán Birodalom ellen védte Győr városa a keresztény Magyarországot és a nyugati kultúrkört. A szent ereklyéje az azt őrző hermával Naprághy Demeter győri, korábban erdélyi püspökkel a 17. század elején érkezett a városba. Akkor, midőn Győr erődvárosa a megmaradt ország és vele a Habsburg-tartományok, azaz az akkori ember számára az egyetemes kereszténység törökkel szembeni védelme kulcsának számított. Mindezek fényében nem utalhatjuk csupán a fantáziák világába az övéit vértanúhalála árán is védelmező Boldog Apor Vilmosnak a város eredeti hivatásához, ezáltal magához Szent Lászlóhoz való szoros lelki kapcsolódását. A Lovagszent példája a nők tiszteletében, a kereszténység és a magyar kultúra védelmében, határok és felekezetek fólöttiségében. valamint államférfiúi alázatában örök. Győr, 2021. február 26. Dr. Veres András győri megyéspüspök a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke