"Isten és emberiség jutalmazza őt érdemei szerint" [antikvár]

"A puszták homokába ide dobott fészekben. Kecskeméten mindig voltak jelen férfiak, kik mindig bennszülött polgárok. Szintúgy, mint hivataluknál fogva beköltözöttek kik mindig a tudomány és a míveltség zászlóját lobogtatták" - írta Hornyik János, a Kecskeméti Lapok 1872. évi 44. számában. Az első kecskeméti újság egyik alapítója. Csáthy Demetert idézte: "Emlékezzünk a régiekről". Hozzátette, hogy kortársai között is szép számmal találhatók kiváló személyiségek, de legnagyobb részük szakhivatásuk rovására az egész országban elterjedt politikai pártkórban szenved. Kívánta, hogy mihamarabb közösen a város boldog jövőjének megteremtésében működjenek együtt. A Kecskeméti Lapok több-kevesebb sikerrel azóta is arra törekszik, hogy a jövőnek szolgáló értékeket - életeket, elveket, tetteket - mutassa föl. Heltai Nándor új munkája jól példázza szándékainkat. Ács Károly hősiesen helyt állt a szabadságharc küzdelmeiben e frontokon,a a politikában, de legalább annyit használt hazájának a békeévekben gazdasági és kulturális és szociális szervezőmunkájával. Azokban az években - még a kiegyezés előtt - tartani lehetett attól, hogy a birodalmi érdekekbe beolvadnak nemzeti sajátosságaink, nem csírázhatnak ki a hazai vállalkozások. Ács Károly ezért serkentette a nemzeti összefogást, a társulást, a tettekben megnyilvánuló hazafiságot. Jó tudni, hogy a Magyar Sajtó Napján kerül kiadványunk az olvasókhoz. Mondhatnók, hogy Ács Károly szerkesztőként kezdte a pályafutását. Igaz, kis példányszámban jelent meg diáklapja, de valószínűsíthetően olyan munkatársai voltak, mint Jókai Mór és Petőfi Sándor. Fontosnak tartotta a hírlapokat, mint az információtovábbítás akkor legmodernebb eszközeit. Ezért szervezett és vezetett a Jogakadémián Lapolvasó Egyletet. Élete végéig felhasználta a nyomtatott sajtót nemcsak számára fontos ügyek támogatására.