Bővebb ismertető
Amikor családi barátunk, az angliai Lincolnban élő, de gyakorta Budapestre látogató Szendrey Viktor a 2000-es évek elején a kezében egy kis angol nyelvű könyvecskével megjelent nálunk, emlékezetembe nyilallt a felismerés: hiszen ez az a könyv, amit egykor régen, zuglói házunk titkos csöndjében a férjem diktált egy szimpatikus fiatal újságírónak! A fiatalember nevére sajnos már nem emlékszem, de az izgalmas projektre igen: Öcsi tollba mondta életét, hogy az Angliában könyv formájában megjelenhessen. A kedves gyerekkori sztorikat, a Kispest és a válogatott futballista történeteit ugyanis lefordították, és kicsempészték az országból. Mindezt a legnagyobb titoktartás mellett kellett végezni, hiszen 1955-ben a magyarországi kommunista diktatúrában ez az egész lehetetlen és cseppet sem veszélytelen vállalkozásnak tűnt. Talán ma már naivnak tarthatom magunkat, amiért azt hittük, valóban mindenki előtt titok maradt a dolog, aki elől titkolni akartuk, s alighanem alaposan ellenőrizte a szöveget a magyar titkosszolgálat. Minthogy azonban Öcsikém sohasem politizált, nem sok kivetnivalót találhattak a kéziratban, és talán nem is költöttek hozzá sokat...