Andrássy Gyula [antikvár]

ELŐSZÓ Andrássy Gyula nagy formátumú politikus volt, igazi államférfi. Mára már egy könyvtárnyit kellett volna, hogy írjanak róla, annyit, amennyi szakirodalom Bismarckról született német történészek tollából. Ez azonban nem történt meg. Beszédeit még Andrássy felkérésére Lederer Béla kiadta az 1890-es években. Ez nagy szerencse a történész számára, mert nem kellett összeszedegetni, így is adott bőven munkát a feldolgozásuk. Wertheimer Ede az 1910-es években háromkötetes óriásmonográfiát írt Andrássyról, eredeti levéltári anyagok alapján. Munkája azonban teljesen kikopott a köztudatból, és nem jelent meg reprint kiadásban sem újra. Gratz Gusztávnak a dualizmus koráról szóló könyvét szerencsére kiadták az 1990-es években ismételten, és ebben van szó az Andrássy-kor-mány működéséről is. Hegedűs Lóránt 1937-ben jelentette meg a Két Andrássy, két Tisza című munkáját és Angyal Dávid, aki az Andrássy családnál házitanító volt, a család segítségével, főleg Andrássy Katinka támogatásával írt egy életrajzot Andrássy Gyuláról, amely 1941-ben jelent meg. A második világháború után újabb életrajza nem született Magyarországon. Simányi Tibor, Ausztriában élő újságíró írt róla egy német nyelvű életrajzot, amely 1990-ben jelent meg Bécsben. Itthon Diószegi István óriási munkával, bejárva Közép-Európa nagy levéltárait, feldogozta Andrássy külügyminiszteri tevékenységét és Bismarckhoz fűződő politikai kapcsolatát, és több könyvet szentelt ezeknek a kérdéseknek. Emellett Gödöllőn jelent meg 2009-ben egy szép album, amely egy Andrássyról szóló időszaki kiállításhoz kapcsolódott, olyan tanulmányokkal, amelyek átfogják az életét. Egy nagyon gazdag életutat egy hozzá mérten rövid, 15 íves terjedelemben feldolgozni nem könnyű feladat. Különösen így nem, hogy az utolsó életrajz az 1940-es években született. Nagyon sok idézetet használtam fel a munkámban, azzal a szándékkal, hogy Andrássyt beszéltessem, hogy lássuk, miként gondolkodott és beszélt. Tudom, hogy a XXI. századi embernek nem könnyű a XIX. századi szövegeket olvasni, különösen az eredeti helyesírással, de ezek az idézetek jól megmutatják Andrássy Gyula gondolkodását. Ezt a módszert indo-