A vezérlő fejedelem [antikvár]

"Bárki légy, ne dicsérj, ha megírod életem történetét." Ezt az emberi szerénységre, őszinteségre, tisztességre valló gondolatot történelmünk egyik legbecsületesebb, legtiszteletreméltóbb alakja, II. Rákóczi Ferenc, "a szövetkezett rendek vezérlő fejedelme" vetette papírra. Most, amikor születésének 300. évfordulóját ünnepli az egész magyar nép, megfogadjuk a fejedelem intelmét: nem dicsérjük őt, akit még ellenfelei is csak a legnagyobb tisztelet hangján emlegettek, hanem igazi történelmi nagyságát bemutatva, erényeivel és hibáival együtt becsüljük, s példaképül állítjuk ifjúságunk, s mindenekelőtt néphadseregünk katonái elé. Hazaszeretetet, elvhűséget, áldozatkészséget tanulhatunk tőle, példája kötelességtudásra, nehéz helyzetekben való helytállásra buzdít. S ha igazán meg akarjuk érteni tevékenységének rugóit, emlékezetünkbe kell idéznünk önvallomását: "...minden cselekedetem célja kizárólag a szabadság szeretete volt, és az a vágy, hogy hazámat az idegen járom alól felszabadítsam."