A Sándor-palotától a ravatalig [antikvár]

Bevezető „Sajátos ember volt. Testi valóságában inkább kicsiny, a tudós ijedt csodálkozásával nagy szemeiben. De e szemek mélyebb titkaiban ott lappangott a minden-látás szomorúsága s valami félig cinikus, félig megbékélt humorú öngúny. [ ] Egyszerű volt, mint az igazi tudós, csendes szavú, mint a jó pap, és igéi mélyre hatottak, mint a biztos kézzel vetett mag. Ó, hogy tudta ez az ember szeretni annyiszor megcsalt, annyiszor kizsákmányolt, rokontalan árva faját. Ez a szeretet volt minden erénye és minden tévedése, minden bátorsága és minden félelme, ez tartotta a kis emberben a nagy lelket és ez nő'ttette Atlásszá, hogy bírja a súlyos borúval terhelt magyar eget. Erős volt: mert nagyon szeretett." (Szabó Dezsóy Gróf Teleki Pál életét és munkásságát számos tanulmány vizsgálta már. Ez nem meglepő, mivel egyszerre volt tudós, tanár, politikus, és kétszer töltötte be a magyar kormányfó'i posztot a legválságosabb idólcben. Már életében hatalmas tisztelet vette körül mind Magyarországon, mind külföldön, halála után pedig a független magyar cselekvés és politika szimbólumává vált. Személye mégis a mai napig vitatott, legendák övezik, és közel hetven évvel a halála után is számos homályos folt lengi körül politikáját, életét és halálát, s ezek vitára adnak okot. A második világháború keserií évei alatt nehéz volt Teleki Pál történetével foglalkozni. Barátai és munkatársai elkészítették visszaemlékezéseiket a tragikus sorsú miniszterelnökről,^ és többnyire ekkor terjedtek el azok a hírek, amelyek szerint Teleki Pált meggyilkolták. A legtöbb ilyen híresztelés alaptalan pletykákra épült, de fellelhetőek voltak érdekes elbeszélések is. A pletykák alapja elsősorban a titkolózás volt. A Horthy-korszakban kormányzati részről meglehetősen szűkszavúan nyilatkoztak Teleki haláláról, így, miközben a különböző konferenciákon, üléseken a megboldogult miniszterelnök életének munkáját méltatták, még a legfelsőbb körökben is vitákat folytattak arról, hogyan is hunyt el Teleki Pál. A kommunista diktatúra évtizedeiben sem adózhatott a történettudomány és a társadalom méltóan Teleki Pál életének, leginkább „mostohagyermekként" kellett tekintem rá. Elvégre egy olyan politikusról volt szó, ald az akkor uralkodó dogmák szerint egy „fasiszta" diktatúrát szolgált, így nem ^ A nemzetépítő Teleki Pál élete és utóélete. Szerk.: Bakos István. Kairosz, Budapest, 2012. 86-87. ^ Fodor Ferenc: Gróf Teleki Pál Dr. (1879-1941) rendes tag emlékezete. Stephaneum, Budapest, 1941.; Merjünk magyarok lenni! Idézetek Teleki Pál gróf beszédeiből és írásaiból. Szerk.: Máday Béla. Fiatal Magyarság Szövetség, Budapest, 1942.