Sötét nappalok, fényes éjszakák [antikvár]

Kettesben ültünk egy belvárosi étteremben, romantikus gyertyafénynél, fülig szerelmesen. Kapcsolatunk elején jártunk, teljes volt köztünk a harmónia... és ekkor feltettem egy ártatlannak tűnő kérdést: - Mi volt életed legrosszabb napja? - Amikor ráébredtem, hogy mániás depresszióm van. Hirtelen megállt körülöttem a világ, meg sem tudtam szólalni. Kavarogtak bennem a gondolatok, pontosan nem tudtam, mi az, csak valami szörnyűséget gyanítottam. Mára ötéves házasok vagyunk, és azóta sem láttam semmi szokatlant Kevin viselkedésében. Neki szerencséje volt, családja és barátai segítségével sikerült feldolgoznia ezt a traumát, el tudta fogadni az állapotát. Már csupán a lítium napi kétszeri szedése emlékezteti arra a pár őrült évre, amely során számára is érthetetlen dolgokat művelt. Hihetetlenül hangzik, de napjainkban Magyarországon több százezer embert és környezetét érinti a mániás depresszió. Sajnos sokuk még annyira sem szembesült ezzel a betegséggel, mint ahogy akkoriban én, abban a belvárosi étteremben. Nekik és róluk íródott ez a könyv. Jackson Szilvia, a szerző felesége A szerző amerikai állampolgár. Évek óta itt él és dolgozik nálunk, Magyarországon. Első próbálkozása ez a könyv, hogy kiírja magából azt a rettenetet, amit a „beteg tudatra ébredés" jelent egy embernek. Amikor szembesül avval a ténnyel, hogy nem saját maga irányítja az életét, hanem szervezetének beteg gócai. A szerző meggyógyult, életerős és energikus. Hogy hogyan, olvassuk el ebben a furcsa naplóban.