Polyák [antikvár]

Előzéklapon grafitos jegyzet található.
Olyan eseménydús időszak köszöntött rám az elmúlt években, mintha most lennék a birkózó-pályafutásom zenitjén. Majdnem ugyanolyan ritmusban, ahogyan hajdan az olimpiák és a világbajnokságok követték egymást, felállhatok képzeletbeli dobogókra, valamilyen elismerést akasztanak a nyakamba. Megválasztottak az évszázad magyar birkózójának, a világ kötöttfogású történelmében a második hellyel illettek. Bekerültem a magyar halhatatlanok klubjába, alapító tagja lettem a Hírességek Csarnokának, amellyel Amerikában a birkózás egyelőre tíz, arra legérdemesebbnek talált képviselőjét tisztelték meg. Nyugalmazott rendőrtisztként kétszer is előléptettek. Vitézi címet adományoztak nekem. Mielőtt bárki arra gondolna: a második gyerekkoromat élve örülök bizonyos csillogó csecsebecséknek, természetesen tudom, hogy az elismerések özönében nagy szerepe van a századfordulónak éppúgy, mint annak, hogy én meg befordultam a hetvenes éveimbe. Nagy tisztelettel és köszönettel fogadom viszont magát a tényt, hogy emlékeznek rám, és értékelik a pályafutásomat.