Fél évszázad díszletek között [antikvár]

I. NEKEM EZ A VILÁG KELL! Budapesten, a János kórházban született, de egész eddigi életével Veszprémhez kötődik, kiskorától elválaszthatadan a történelmi múltú, patinás várostól. Ha a 2008-ban kiadott Veszprém Megyei Színházművészeti Lexikont kinyitjuk a nevénél, tömör képet kapunk róla. Az összegző mondatok azonban csak nagyvonalakban követik tanulmányait és egyre magasabbra ívelő, s végül tartósan fénylő és csillogó pályafutását, amely 2004-ben az Örökös tagságig vezetett. „Perlaki Róbert (Budapest, 1944. június 8.): szcenikai vezető, díszlettervező, produkciós vezető, a Veszprémi Petőfi Színház alapító és örökös tagja. 1961 -ben villanyszerelőként kezdte veszprémi pályajutását, majd a színházban világosító 1965-ig. 1965-ben zenész működési engedélyt szerzett. Az 1965-1972. években jövilágosító, 1972-tői 1976-ig műszaki vezető. 1975-ben a világítástechnikai szakon, 1976-ban pedig a színpadtechnikai szakon szerzett diplomát 1976-1986között műszaki-szcenikai vezető, 1986-tólszcenikai vezető, 1980-tói díszlettervező is." Az öt évtized szakaszait és fordulópontjait természetesen részletesen is bemutatjuk a kötetben. Tizennégy fejezeten keresztül nyomon követjük életét és munkásságát. A tizennégy stáció egy mozgalmas pályafutásról ad, ha nem is teljes, de megközelítően hiteles képet. Nyomába szegődünk annak, hogy mi adott értelmet életének és annak az öt évtizednek, amelyet díszletek között töltött. Marcus Aurelius római császár írta Hlozóhai elmélkedéseiben: „Minden meghozza a maga gyümölcsét: ember istenség, világ, mégpedigmindegyika maga idejében Hiszen az értelemnek is megvan az egyetemes és a saját gyümölcse. S mindaz, ami belőlejakad, olyasvalami, mint maga az értelem."