Jedlik Ányos emlékezete [antikvár]

Kötéstábla / borítója kopott
200 éve született Jedlik Ányos bencés szerzetestanár. Az utókor ennyi idő távlatából sem feledkezhet meg a tudomány e csendes és alázatos művelőjéről. Emlékezzünk rá, hogy ma is tanítson minket, ahogy azt egykor katedráján tette. Tanítson emberségével, tudásával, azzal és arról, ahogy és amiért azt annak idején tette. Eredményei ma már a mindennapok értékeivé váltak, beépültek a gyakorlatba és az oktatásba. A dolgok rendjébe illeszkedve természetesek. Amikor most születésére emlékezünk, akkor mindenekelőtt az emberre, a hívő keresztény tudósra, a szerzetestanárra is emlékezünk. Faggatjuk az embert, a keresztényt, a szerzetest, hogy választ adjon a mai kereső és élete értelmét kutató nemzedéknek. Korában sajátos életpályát járt be. A felvidéki szegény, rendkívül szorgalmas és tehetséges gyermek végigjárta iskoláit, bencés szerzetestanárai segítségével egyre előbbre jutott a tudásban és a természet szeretetében. Életének egy pontján, felnőtté válása határán mérlegeli az Istentől jövő meghívás távlatát és egyéni vágyait. Józan döntésével a bencés rend nyújtotta lehetőségek között találja meg saját helyét, azt a mozgásteret, hol talentumait kamatoztathatja.