A III. Birodalom legyőzhetetlen katonái [antikvár]

A LOVAGKERESZT A Vaskereszt Lovagkeresztje nem pusztán csillogó, ékes csecsebecse. Lovagkeresztet csak kivételes esetekben adományoztak, viselője pedig magasan kitűnt bajtársai közül: bármerre is járt, tiszteletben és megkülönböztetett bánásmódban részesítették. Nemcsak a katonák, de a civilek is jól tudták, hogy a Lovagkereszttel kitüntetett katona rettenthe -tetlen harcos, aki kimagasló teljesítményével vívta ki magának a hadvezetés eme tárgyiasult elismerését. A kitüntetést egyaránt adhatták frontharcosoknak és parancsnokoknak, egyes akciók végrehajtásáért, illetve folyamatosan magas szintű teljesítményért. A Lovagkereszt megítélését szerfelétt szigorú eljárás igazgatta, amely eljárás során nem a katonai rendfokozat vagy a politikai megfontolások, hanem csak és kizárólag a hősiesség számított: egyszerű közlegény éppúgy részesült a kitüntetésben, mint a hadvezetés tagjai. A Lovagkereszt kivívhatósága valósággal feltüzelte a Wehrmacht, a Kriegsmarine, a Luftwaffe, kiváltképpen pedig a Waffen-SS katonáianak harci morálját: komoly versengés zajlott a kitüntetés megszerzéséért, az egészséges bajtársi rivalizálás pedig mind kivételesebb tettekre sarlcallta a katonákat, akik közül összesen 7318-an vehették át ezt a magas kitüntetést. ök voltak a német haderő elit katonái. A Lovagkereszt következő fokozatát, a tölgyfalombokkal ékesített Lovagkeresztet olyan katonáknak ítélték meg, kik kivételes érdemeiket újabb, még fényesebb hőstettekkel szaporították. A tölgyfalombokkal ékesített Lovagkereszt birtokosai elitet alkottak az eliten belül. A Harmadik Birodalom kivételes katonái voltak ők, akik rettenetes károkat okoztak az ellenséges haderők számára, s nevüket a front mindkét oldalán ismerték. A második világháború