Bethlen Gábor, a református fejedelem [antikvár]

Gerince megtört.
Négyszáz évvel ezelőtt, 1580-ban született Erdély legnagyobb fejedelme: Bethlen Gábor. Olyan áldásosan szolgálta Isten dicsőségét, hazája szabadságát, hogy kortársai Izrael népének Gedeonjához és Jósiás királyához, másfelől I. Istvánhoz és Hunyadi Mátyáshoz hasonlították. A négyszázadik évforduló ünnepségeinek kapcsán számos méltatás jelenik meg róla. Sorukhoz csatlakozik ez a könyv. Címével azt fejezi ki, hogy Bethlen Gábor életműve egyháztörténetünknek is szerves része. Nemcsak általánosságban véve. Öntudatos magyar református voltának vannak olyan sajátos vonásai, amelyekre a különböző tudományágak világi művelői legfeljebb érintőlegesen mutatnak rá. Természetesen nem szándékozunk őt a magunk számára kisajátítani. Aki a sanyarú sorsú Erdélyt tizenhat esztendeig tartó uralkodása alatt (1613-1629) valósággal "tündérkert"-té változtatta és Közép-Európa politikai életének legfontosabb személyiségei közé tartozott, annak alkotásai, szándékai, öröksége nemzeti és nemzetközi érték egyaránt. Bethlen Gábor új korszakot nyitott Erdély történetében, sőt felszabadította a királyi Magyarország egy részét. A török és Habsburg halálos szorításában biztosította kicsiny Erdélyországának függetlenségét azzal a soha fel nem adott tervvel, hogy a három részre szakadt hazát egyesítse. Önzetlenül, kezdeményezően, szívós kitartással dolgozott felvirágoztatásán, a gazdasági, társadalmi, etnikai jellegű, kulturális és vallásügyi problémák igazságos elrendezésén. Halálakor erős, jól szervezett, gazdag országot hagyott hátra, ami alapját képezhette volna a teljes kibontakozásnak. Nemhiába siratta az egykorú ének...