A fejedelem gyermekkora [antikvár]

Kötéstábla / borítója kopott
Ez ​a könyv II. Rákóczi Ferenc (1676-1735) első tizenkét évéről szól, és mindarról, amit az Európa akár békésebb, akár háborúk dúlta tájain élő gyermekekről feltárt a tudomány. Hogyan fogadták jelentkezésüket, miként születtek meg, milyen esélyekkel vészelték át a csecsemőkort és a betegségeket? Bölcsőjükbe hogyan hullottak az anyanyelv szavai? Hogyan eszméltek környezetükre, a tájra, a sokszínű világra a 17. század végén a gyerekek? Milyen mesék, játékok, tankönyvek nyitogatták értelmüket? Milyenek voltak körülöttük az emberek? Hogyan készítették szüleik a felnőttkorra a korszakváltás idején, a következő évszázadra felnövő gyermekeiket? Mit tárt fel róluk a demográfia? Mit fejez ki lényükről a művészet? Hogyan ragadható meg az izgalmas folyamat, amint az újkori Európa tovább viszi és átformálja a görög-római mitológia és a középkori kereszténység szakralizált eszményeit, s a gyermek, a különös érték egyszerre lesz formálódó egyéniség és a vágyott jövő, az igaz emberség szimbóluma. Vázolja a könyv, hogy mennyi mindent tudtak már róluk. Hogyan írták meg gyermekkorukat, amióta ráébredtek az emberek, hogy személyiségük egyszeri, és az élet megismételhetetlen? Miként lett a szülők kapcsolata bensőségesebb gyermekeikkel, és hogyan érvényesült a játék személyiségfejlesztő, közösségszervező hatása? Keresztelőing, járóka, csörgő, csiga, karika, a lovak és a karácsonyok, – mint a tükör szilánkjai egy egész világ képei. Közös gondolkozásra hív a könyv, hogy összerakjuk az eltűnt gyermekkor széthullott darabjait és kiderítsük, mennyiben voltak olyanok, mint ma, és mégis egészen mások több mint három évszázaddal ezelőtt a gyerekek. Miként lehetett meghatározó ez a röpke tizenkét esztendő a Fejedelem életében, Európa nagy átalakulása, és Magyarország viharos változásai idején? Bármely életkorú olvasó megtalálja benne a neki szóló részt. A könyv közli a régi és a legújabb szakirodalom válogatott jegyzékét. A Rákóczi, Lorántffy, Báthory, és a Zrínyi család történetén, a köztörténeti eseményeken kívül olyan újonnan feltárt témakörökről ad páratlan együttesben tájékoztatást, mint a gyermekkor, a családi gyógyítás, a játék, az életmód, a hírközlés, a közvélemény, kémkedés, kertkultúra és Magyarország európai híre.