Visszaszámlálás (dedikált példány) [antikvár]

SZEGŐ GYÖRGY FESTÉSZETEN TIL, ZENÉN INNEN BARABÁS MÁRTON KIÁLLÍTÁSA ELÉ Barabás tud valamit a világról, amit a szélesebb publikum alig, az antropológia és a műtörténet specialista művelői is jobbára csak sejtenek. Barabás kreativitása fókuszában - leegyszerűsítve - az a felismerés áll, hogy a kommunikáció első lépését nem a barlangrajzok, hanem az ősi, primitív zene hangszeres és vokális formái jelenthették. Ezért a tudásáért és a két primer művészeti terület közötti hídépítő munkálkodásáért is több évtizede követem - nem csak művészeti íróként-és tisztelem Barabás Márton munkásságát. A fenti távlatos szemszög mellett szívesen idézem meg az életmű konkrétumait. Látszólag közös személyes emlékeinknek tűnhetnek ezek itt, ebben a bevezetőben. Valójában azonban Barabást a tudomány és a művészetek izgalmas, bonyolult összefüggéseit kutató, majd felismeréseit a műveibe építő és a közönség számára élményként átadni képes alkotónak látom, aki igen egyéni úton jár. Tág műveltségű alkimista, aki műfajokkal kísérletezik, azok mágikus elegyében a Nagy Művet keresi. A [Vlűcsarnok vezetőjeként rendezett első csoportos kiállításunk illluminádók - a Gutenberg-galaxis stopposainak, Kamaraterem, 2015) az írott szöveg és a vizuális művészetek áthatásaival foglalkozott. Nyolc aktív alkotó és két művészlegenda, Korniss Dezső és Kovásznál György műveit hívtuk meg Orbán György könyvkiadó-kultúraszervezővel. Köztük volt Barabás Márton, akitől zenei gyökerű, zenei utalásokkal teli művészkönyv-tárgyakat, plasztikákat választottunk. A tárlat emlékezetes kísérőeseményén - a Magyar Művészkönyv Alkotók Társaságával közös fórumon - Orbán Györgygyei, Barabás Mártonnal, Kovalovszky Mártával és Szirányi Istvánnal elemeztük a Gutenberg-korszak kiterjesztését a művészeteken túli dimenzióban. Az újabb műcsarnoki idők sikeres kezdeteként, jó szívvel emlékezem a tárlatra és hozzá kapcsolódó rendezvényekre. Kevésbé ismert Barabás sikeres pályán egy másik, nagy ívű közös vállalkozásunk: a Zenén Innen címmel általam -valamint Gőz László zeneművésszel, producerrel - kurátorként 2009-ben Barabás Márton és Kapitány András festők munkáira és a magyar zenére épített kiállítás tervével pályáztunk a Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Bien-nálé magyar pavilonjára kiírt versenyen. Nem ez a pályázat győzött. Számomra a terv több eleme szorosan összefügg a mostani kiállítás szellemiségével. Idézek kurátori pályá- zat-vázlatomból: „Kiállítók: Barabás Márton és Kapitány András képzőművészek; hangkupola supervisor: Gőz László zeneművész/kiadó (BMC). A fökurátorok és a magyar kurátorok kiállításkoncepcióinak egy hiányzó láncszemét konstatálom. Nevezetesen a vizuális művészetek és a zeneművészet, az akusztikus installációk és az ezeket összefűző elmélet hiányát érzékelem. Koncepciónkat ennek az adósságnak a tudatában, a művészekkel, alkalmazókkal és tudósokkal együtt alakítva fogalmazom meg. Különös tekintettel arra, hogy a ÍVIagyar Pavilon jövőre lesz 100 éves, és annak középső apszisa Maróti Géza elképzelései szerint egykor zeneteremként működött. Ennek felidézését a méltó emlékezés kortárs kereteként -Klangdomban - fogalmazzuk meg, és ugyanott Liszt Ferenc, Bartók Béla, Ligeti György, Kurtág György, Eötvös Péter zenéjének és a vizuális művészetek szerves kapcsolatát megteremtve, a társművészetek intermediális Jövőjének szükséges és termékeny irányaként tárjuk fel. [ ] A Pavilon egykori zenetermébe a BMC/Gőz László Klangdom/Hangkupolája épül be, egy 24 hangszórós hanginstalláció." Barabás Márton szinopszisából is idéznék: „ Egy oktávnyi billentyűzetet tartottam meg egy pianínóból. A billentyűkhöz tartozó kalapácsok fém rudakat ütnek meg. A hangszerszobrot Kurtág György zeneszerző Gőz Lászlótól kapta a 80. születésnapjára. Az átadás a Zeneakadémia rektori dísztermében volt és Kocsis Zoltán Játszott a hangszerszobron először. A magyar pavilon középső apszisában van a zeneterem. Ebben a térben kapna helyet a hangkupola (Klangdom) nevű térháló, amely a Budapest Music Center interaktív zenei rendezvényeinek színtere. Ebben a plasztikailag is érdekes térben hangoznának el például Eötvös Péter zeneszerző kompozíciói. Ezek egy része eleve ebbe a speciális hangzó térbe készült. A kivételes hangzást a felület hangszórói biztosítják. [ J Munkám három részből áll: 1.) Rondó Installáció: korábbi plasztikám kiterjesztett továbbfejlesztése. A 14 fekete korong a falra kerülne. A korongokat csillagszerű, zongorák belső mechanikájából készült alakzatok táncolják körül. A korongok közepébe kis hangszórók lesznek beépítve. Ezek a hangszórók szenzorral működtethetők - önálló hanggal rendelkeznek. A korongok és csillag-gyűrűk harmonikabillentyűkhöz hasonlóan