Bem a magyar szabadságharcban (dedikált példány) [antikvár]

Idestova negyed évszázada annak, hogy a Hadtörténelmi Intézet megbízásából elkészítettem Bem József tábornok életrajzát. A testes monográfia 1954 könyvhetére jelent meg, az akkori viszonyoknak megfelelően szerény kiállításban, viszont annál nagyobb sikert aratott: akadémiai jutalom, majd 1955 márciusában Kossuth-díj fémjelezte. Köszönhető ez, minden bizonnyal, már a témának is. A magyar szabadságharcban oly kiemelkedő szerepet betöltő lengyel hadvezér alakját több mint száz év óta társadalmunkban megbecsülés és szeretet övezi, szinte legendás méreteket öltött az utókor szemében; emellett mindenkor jelképnek is számított: a XIX. századi magyar-lengyel forradalmi összefogás megtestesítőjének.Az életrajz mint műfaj magában foglal néhány olyan módszertani problémát, amelyről napjainkban gyakran esik szó a történészek körében. Ilyen mindenekelőtt az, hogy milyen aprólékossággal és milyen szélességben tárgyalja a szerző a választott hőssel kapcsolatos eseményeket, mekkora helyet foglaljon el a műben a magánvonatkozású ismeretanyag, s mennyire merészkedjék bele a történetíró a puszta életrajzi kereteket meghaladó társadalmi, politikai, kulturális kérdésekbe. Ma már általában a kizárólag intim szférában mozogó életrajzok ideje lejárt, valamire való biográfus nem éri be egyetlen emberi sors alakulásának szűkre fogott rajzával, hanem igyekszik a kor szereplőit széles társadalmi körképbe helyezni. Az életrajz tehát a maga műfaji lehetőségeit kitágítja, elsőrendű társadalmi-politikai kérdések megvilágításárea törekszik...