Bővebb ismertető
Tenk László festményei első pillantásra felfedik ecsetforgatói vénájában a vérbeli koloristát, a mesterség virtuózát, mi több azt az alkotói típust, a művészt, akiről Arnold Böcklin, a festészeti romantika nagy egyénisége így elmélkedett: „Hogy valaki jó festő, ez igen, ez piktori rang, de az, hogy művész, - ez valami más!" Nos, ez a piktorban lakozó „más" az, aki Tenk László vásznain a festői motívumokból világot teremt, abból a reá sajátos hangulati klímából merítve, mely képein a csöndes, álombéli igézet különösségével hat. Ennek a különösségnek azonban nincsen köze a szürrealista fantasztikumhoz, sem valamiféle révüléses állapothoz, mert ez a művész mindig egy-egy valóságos látvány, vagy emlék egészéből metszi ki műveinek tárgyát. De hogy mi vet, és mikor, ezt csak az inspiráció váratlan pillanatai döntik el.