Bővebb ismertető
Az Ady-kritikának egyik legtöbbet hangoztatott, de legkevésbé magyarázott szólama, hogy Adyra hatottak a francia dekadensek: a Nyugat tábora erényt, a Nyugathoz való tartozásunknak bizonyítékát látja benne, a magyar hagyományok őrzői az Ady elleni állásfoglalás egyik legfontosabb érveként játsszák ki, de máig is megoldatlan kérdés, hogy miben hatottak Adyra a franciák - amennyiben tényleg hatottak rá. Bizonyos, hogy a kétféle állásfoglalásnak megvannak nálunk az irodalmi hagyományai, csak az szorulna magyarázatra, hogy miért éppen Adyt akarták agyonütni ezzel az argumentummal - abban a korban, amikor nálunk minden és mindenki francia hatás alatt állt.
Ady első ifjusága a kilencvenes évek végére esik: irodalomtörténetben ez A Hét fénykora, magyar történelemben pedig a Millenniumot követő boldog, gondtalan időszak, amikor a hirtelen nagyvárossá fejlődött Budapest friss ámulással fordul mindenfelé, ahonnan a nagyvárosi élet mintáját kaphatja. Egy gyökerében átformálódott magyar élet hajnalhasadása ez, amelyhez a vidékies élettempóban nevelkedett öregek nehezen tudnak hozzászokni, mert a világvárosi Budapest új életformákat diktál, új látásmódot sugalmaz.