Üledék (dedikált példány) [antikvár]

2004 végén írtam egy rövid novellát, Első nap volt a címe. Már a következő héten hozzánőtt ehhez az íráshoz a Harmadik, Ötödik, Hetedik és a Kilencedik nap, végül mögéjük zárkózott (Sokadik nap címen) az Akiből valaki útra vált című, körülbelül 2003- as keletkezésű elbeszélés. Ezt az egészet" aztán Üledék címen 2005-ben közölte az Ezredvég. - így kezdődött. Aztán elmaradtak a napok, a helyüket (végül) a görög ábécé betűi vették át, s elkezdett növekedni, terjeszkedni a szöveg...Orhan Pamuk ír Isztambul című könyvében a hüzün-ről. Ez a török szó egyfajta melankóliát jelent, de nem az egyén szomorúságát, hanem egy közösségi levertség-érzést, ...a mindenkivel közösen osztott hüzün"-ről beszél Pamuk, amely a nélkülözés, a bukás és a veszteség érzéséből táplálkozik"; amely lényegében nem más, mint az életről való tudatos lemondás"; amely forrása minden kudarcnak, bizonytalanságnak, bukásnak"; amely nem csupán a következménye a hiánynak és a fájdalmas veszteségeknek, hanem, ami talán még fontosabb, az igazi oka is." - Jóllehet Pamuk a hüzün-t tartja Isztambul alapvető és uralkodó érzésének", mégis úgy érzem, ez a fogalom nem csupán török, nem kizárólag Isztambulra jellemző jelenség...Mindenkinek van egy története. Akadnak szerencsések, akiknek kettő. Akinek három is kerül, az hazudik. - Nekem csak egy van. Egy történetem. Mégsem kizárt, hogy hazudok. Benne van a pakliban a hazugság. S benne van ebben a könyvben is. Akárcsak az igazság. Együtt, egyszerre vannak benne.