Bővebb ismertető
Hiába küldöd, Sor, Tavaszom föléFelhőid árnyát és haragos szeled,Nem félek én tőlük. KeményenZáporaid robaját is állom,Az életem kormánykerekét sosemEngedtem el gyáván kezeim közül,Mázsányi súllyal mért rakod rámMost a nehéz szerelem bilincsét?