Bővebb ismertető
Vedres- Nagy Ibolya: Februári ibolyákÉva álmatlanságtól égő szemekkel botorkált le a nappalival és az étkezővel egybeépített amerikai konyhába. A földszintre vezető lépcsősor világítását nem kapcsolta fel, óvatosan, hogy semmi zajt ne üssön, a falba és a lépcsőkorlátba kapaszkodva araszolt lefelé. Nem akarta felébreszteni az éjszakai műszakból nemrég hazaért férjét. A mosogató feletti villanykapcsolót sikerült is zaj nélkül felkapcsolnia, de mikor a teafőző után nyúlt, jobb keze hirtelen mozdulatával leverte a teásdobozt. A kis fémhenger két éles csendüléssel ért földet, majd begurult a konyhaasztal alá.- Az Isten verje meg! - sziszegte magáról megfeledkezve, majd a leghosszabb nyelű fakanállal, egy újabb összeszorított fogak közül kipréselt káromkodástól erőre kapva, előhalászta az asztal alól az eltévelyedett fémdobozt. Feltette a teavizet forrni, majd lábujjhegyen visszalopakodott a lépcsőfeljáróhoz. Egy ideig lélegzetvisszafojtva hallgatózott, aztán megnyugodva roskadt le a legközebb eső konyhaszékre. Már megbánta, hogy megint nem tudott magán uralkodni, de aztán a nyitott hálószobaajtón keresztül kiszűrődő egyenletes légzések hangja megnyugtatta. A teraszajtóhoz lépett, csendben elhúzta a sötétítőfüggönyt és kinézett az ébredező kertre. Még csak február közepe volt, de az idő már napok óta annyira megenyhült, mintha március vége lenne. Az egy héttel ezelőtt leesett hónak nyoma sem látszott. Feketerigók ugrándoztak a frissen kizöldült fűben, galambok búgtak a fenyőfán és szemtelen verebek szállták meg a madáretetőt. A kijárattal szemközti virágágyásban lilán virítottak az ibolyák és a meggyfa tövében mintha bólogattak volna a szokatlanul nagyfejűre nőtt hóvirágok. Éva sokgyermekes családban nőtt fel. Kilenc testvére közül nyolc ma is él, csak az elsőnek született, nála tizenöt évvel idősebb nővérét, Katalint vesztették el a múlt évben. A tíz, nagyon összetartó testvér szinte sohasem betegeskedett tartósan, Katalin sem betegségben halt meg. Közlekedési baleset áldozata lett. Egy vállalati rendezvényről igyekeztek hazafelé azon a téli éjszakán. Az autót Katalin főnöke, egy megbízható, józan életű férfi vezette. De hiába volt nagy gyakorlata Péternek a vezetés-