Hűtlen remények (dedikált példány) [antikvár]

Előszó Nem panaszként írom, hogy hűtlenek lettek hozzám a remények. Magamra hagytak a valósággal, ami nekem ettől még fájdalmasan gyönyörű. Elég becsukni a szemem, és máris ott vagyok, ahol akarok. A könyv borítója is így készült. Sajnálom, hogy az eredményt csak keveseknek tudom megmutatni. Kívülről láthatatlan, áttörhetetlen fal vesz körül, amiről azt gondoltam egykor, hogy néhány megjelent könyvem után majd leomlik. De nem így történt. Hiába tettem fel a verseimet az internetre, küldtem el a kiadókhoz, a füredi Quasimodo költői versenyre, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által meghirdetett pályázatra, vagy a Duna Televíziónak, még válasz sem érkezett.