Gyökerezés (dedikált példány) [antikvár]

Részlet: Kilencéves koromig vándoroltunk egy ócska szekéren, melyet egy csupa csont és bőr almásderes lovacska vonszolt maga után. Népes család volt a miénk. Hét fiú, két lány és a két szülő, összesen tizenegy ember. A legidősebb, Kázmér nevű bátyám tizenegy éves volt, mindnyájan Náné néven szólítottuk. Ez annyit jelentett a mi nyelvünkön: bátyám. A délelőtti órákban mindnyájan a kocsin utaztunk. Hol az egyikünk, hol a másikunk ugrált le menet közben, hogy az útszélen zöldellő fűből egy maréknyit tépve megetesse a lovat. Kora tavasztól északra vonultunk, a nap a hátunkat sütötte, de ősz elején megfordultunk és akkor a nap a szemünkbe tűzött. A havazás beálltával valahol egy erdő szélében kunyhót rakott az apám, de József napján, március 19-én újra elindultunk északi irányba. A kocsink hátuljában egy láda lapult, melyben apám üstfoltozó szerszámai voltak. Ha faluhoz értünk, apám szinte vonyítani kezdett: üüüüssstttffffoollltooozznniii! Ahol munka akadt, ott megállt a szekér, és az utcán végezte el a javítást. Előfordult, hogy egy-két napra is elakadtunk egy-egy faluban. Rendszerint az a gazda engedett be az udvarába bennünket éjszakai szállásra, akinél ránk esteledett. Ilyenkor apám vagy olcsóbban dolgozott, vagy egyáltalán nem is kért bért a javításért Nagyon ügyesen forgatta azt a néhány szerszámot, amire szert tett. Úgy vigyázott rájuk, akár a szeme világára; lámpája is volt, mert forrasztással is foglalkozott. A javíttatok általában megvárták, végignézték a munkafolyamatot. A munkabér fejében apám élelmiszert is elfogadott, így a család ellátása biztosítva volt. Apám mindig megkérte az ügyfeleket, hogy maradjanak, amíg megfoltozza üstjüket, permetezőjüket, vízmelegítőjüket vagy más holmijukat. Egyszer megkérdeztem tőle, hogy miért teszi ezt? - Jóska fiam - magyarázta -, azért jó ez, mert mindenki tulajdon szemével láthatja, hogy megérdemlem, amit kérek. Jobban is vigyáznak majd a portékájukra, ha végignézik, hogy izzadok egy-egy javítással. így aztán megértettem az apámat, de azt is, hogy a javításért kért pénzt miért nem sokallták a népek.