Bővebb ismertető
Előszó
A mélységből kivezető út az irodalom erdejébe vezetett, ahol levadászható álmaim golyóéretté váltak. A bennük lévő „elavult" forradalmi jelszavak üzenete a szabadság, egyenlőség, testvériség a mai korban riasztóak. Eredetileg ezt a könyvet már nem is terveztem.
Azt gondoltam, hogy a költészet olyan világ, amit egyszerűen ott lehet hagyni. De tévedtem. „Aki csak egyszer is szemet emelt a múzsára és a múzsa is viszonozta a pillantását", az örökké a foglya marad. Tapasztalatból tudom, hogy ezen nem változtat sem a nyilvánosság, sem pedig a mellőzöttség.
A magány, a kirekesztettség, a hozzám hasonló sorsok inkább inspiráltak. A legkeservesebb pillanataimban is szólt bennem a dal, amivel tartozom azok ihletőinek. Ezt törlesztem a rám szabott súllyal a hátamon.