A köd után (dedikált példány) [antikvár]

PROLÚGUS 2000. október, Denver, Colorado Egyre tágult a sötétség. A nap csupán fáradt aranykupolaként kapaszkodott a horizonton, és a néhány perce még káprázatos narancsos-lilás színekben fürdő égboltot lassan felfalta az este feketesége. Kellemetlenül hűvös szél támadt; egy messziről érkező vihar előfutárai kopogtattak az ajtón. Linda Craven bosszúsan az égre pillantott, ösz-szébb húzta magán a kabátot, és sietősebbre fogta a tempót. A denveri állatkert elcsendesedett, amikor öt órakor az utolsó vendég is kilépett a kapun, és az állatgondozó brigád végre munkához láthatott. Linda tizennyolc éves kora óta, vagyis immár hat éve dolgozott az állatkertben, és két éve az egyik legnehezebb és legnagyobb presztízs-zsel járó munkakört, a gorillák gondozását láthatta el. Az állatokat már beterelte a belső kifutóra, és a ketrecet is rendbe rakta. Hiába szigorúan tilos a látogatóknak etetni az állatokat, azért mindig akad egy-egy eldobott csipszes-vagy kekszeszacskó, vagy félbehagyott perec. Linda elmosogatta az etetőtálakat, lefertőtlenítette az előkészítőpultot, majd összeválogatta a gorillák aznap esti vacsoráját: kukoricát, édesburgonyát, hagymát és egy kis sült tököt. Mire mindennel végzett, már hat óra is elmúlt.