Rítus és küldetés 1. (dedikált példány) [antikvár]

Legsúlyosabb papírnehezék a betű Bevezető Fericsán Kálmán könyvéhez A bevezető címe természetesen csak a mai fogalmaink szerint értendő, mivel a kezdeti időkben a papírnál nehezebb anyagok hordozták a gondolatok jeleit. Fericsán Kálmán több kötetnyire tervezett, nagyívű vállakózásának első kötetét tartja kezében az olvasó, aki az emberi kultúra kialakulásának nyomai iránt érdeklődik. A címben természetesen a betű szellemi, spirituális súlyára kell gondolni, ám a prehistorikus időkben a kezdeti írásjelek hordozóinak fizikai értelemben is komoly súlyuk volt. Gondoljunk például Mózes kőtáblájára, amelyen a kő tényleges súlyánál sokkal súlyosabb spirituális intelmek jelentek meg. (Mellékesen megjegyzem, ha ez az ún. Tízparancsolat ténylegesen érvényesülne, a paradicsomból való kiűzetés előtti állapotok uralkodhatnának Földgolyónkon.) Vagy idézzük fel a többi, a georgiai, az egyiptomi és a babilóniai kőtáblákat, vagy a Sumér és Akkád agyagtáblákat, a Gilgames cserepeket, amelyek súyos testüknél mérhetelenül súlyosabb értelmet hordoznak, számtalan kutatónak okozván életre szóló fejtörést. Az idő folyama valaha lassabban hömpölygött, mint manapság. Több ezer évnek kellett eltelnie, mire a betű gutenbergi változást ölthetett magára. És Gutenberg óta újabb századok követték egymást, mire a számítógép vette át a szavak megjelenését. De tekintsük egy nem távoli múltunkat jelentő emberöltői időszakot, példaként arra, hogy felpörgött az idő kereke. A még létező nyolcvanas generáció még emlékezhet arra az időre, amikor elemi iskolai éveit kezdte. Bizony, ez a korosztály még a palatáblával kezdte, és a palatábla oldalán fityegő szivacsdarabkával, meg egy palavesszővel. És ez a valahai nebuló is, ha még tevékeny, manapság a számítógép billentyűzetét pötyögteti. Ime, egyetlen emberöltönyi idő alatt milyen hatalmasan meglódult az idő megszokott tempója, milyen, szinte áttekinthetelen változás zúdult az egyes emberre és a társadalomra. A betűk és a betűk egymásutánjának, azaz a szavak és mondatok hatalmas ívének kialakulásával fglalkozik Fericsán Kálmán vállalkozása. Magam elé képzelem kutatómunkájának megszámlálhatatlan céduláját, amelyeket irdatlan sok papírnehezékkel kellett lesúlyoznai, hogy mindezek alól elemi erővel törjön elő a lényeg, azaz a legsúlyosab papírnehezék által előállott, összemberiség-léptékű eredmény. Bertalan Tivadar