Reggelre jobb lesz, Kim! (dedikált) [antikvár]

A szerző dedikálásával!
Unatkozom. Hol van már az az idő, amikor jó kis veszekedéssel töltöttem a szombat délelőtött. Mégiscsak hiányzik egy hímnemű az életemből. Halló, fiúk, itt vagyok! Kéne már velem egy kicsit törődni. Nem hallja senki. Akkor most összeírom, milyen férfit szeretnék. Összeírtam. Ilyen férfi nincsen. Fogalmam sincs, hogy jött ki belőlem ez a napló. Álltam a nappali közepén, a macska meg csak bámult rám, és én megpróbáltam, de egyáltalán nem fájt semmi. Csak az a rohadék üresség. És akkor eljött a pillanat, amire te is, én is mindig várunk. A pillanat, amikor tudjuk, hogy mi történik velünk! És ha tudjuk, akkor már nem lehet nagy bajunk.A többi, ígérem, már mind vicc. Déziré és Korunk Nagy Egerésze például halálra röhögték magukat azon, amit írtam róluk. Mert ezt a naplót megosztottam velük. És most már veled is.